Beperlik a hivatalt a tankönyvkiadók

Publikálás dátuma
2018.07.07 08:45

Fotó: Népszava/
Az állam a kötetek szakmai minőségének érdemi vizsgálata nélkül próbálja kiszorítani a piacról a magánkézben lévő tankönyvkiadókat, de ők nem hagynák magukat.
Összesen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó indított pert az Oktatási Hivatal (OH) ellen – köztük az ország egyik legnagyobb magánkiadója is – mert nyilvánvaló diszkriminációnak tartják, hogy az ugyanolyan kerettantervhez írt állami kiadású tankönyvek engedélyét meghosszabbították, míg a magánkiadók által szabályosan benyújtott hosszabbítási kérelmeket elutasították – értesült lapunk. A kiadók közül többen a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) is tagjai. – Még nagyon az elején vagyunk, a nyári ítélkezési szünet, valamint a közigazgatási bíróságok nem éppen konfliktusmentes átszervezése miatt is nehezen tudható, hogy a már benyújtott keresetek tárgyalására mikor kerülhet sor, a pereskedő kiadók addig nem szeretnének a nyilvánosság elé állni. Az ügy súlyát azonban jól mutatja az egységes fellépés – nyilatkozta a Népszavának Romankovics András. A Tanosz alelnöke elmondta, számos példával tudják bizonyítani, hogy az OH nem a tankönyvek minőségére, hanem a kiadói tulajdonviszonyokra tekintettel utasította el az eredeti engedélyek meghosszabbítására való kérelmeket.  Mint korábban megírtuk: az Orbán-kormány évek óta próbálja kiszorítani a magánkiadókat a piacról, ennek egyik első lépése a tankönyvellátásról szóló törvény 2013. decemberi elfogadása volt, ami után a magánkiadóknak mindössze két munkanapjuk volt arra, hogy meghosszabbíthassák az akkor lejáró tankönyvengedélyeiket. 2014 márciusában pedig született egy rendelet, amely szerint – az uniós szabályokkal és alapjogokkal szembemenve – csak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejleszthet tankönyveket, illetve szükség esetén az oktatásért felelős miniszter írhat ki nyilvános pályázatot – ilyenre viszont 2013 óta nem volt példa közismereti tankönyvek esetében. A Tanosz szerint az utóbbi időben még úgy is visszautasították számos magánkiadós tankönyv engedélyének megadását, hogy az engedélyezésükhöz szükséges szempontoknak teljesen megfeleltek. Például az egyik magánkiadó által kiadott „Ábécés olvasókönyv” mind az eredeti engedély időtartama, mind a kerettantervi követelmények, mind az engedélyezési eljárás tekintetében teljes mértékben azonos paraméterekkel rendelkezik az állami kiadású „Arany ÁBÉCÉ” című olvasókönyvvel, ennek ellenére az utóbbi engedélyét megadták, a magánkiadó kérelmét viszont –eljárás lefolytatása nélkül - visszautasították.  – Ha az egyik félnek ugyanazon pedagógiai körülmények között indokolatlanul megtiltják a további részvételt a tankönyvellátásban, az nyilvánvaló diszkriminációnak minősíthető – vélekedett Romankovics András. Hangsúlyozta: ezzel nemcsak a tankönyves kisvállalkozókat sújtják, hanem főként az iskolákat és a diákokat, akik nem tudják az eddig használt és bevált tankönyvekkel folytatni a tanulást. A Tanosz alelnöke szerint a pedagógiai folytonosság ilyetén megszüntetése esetén a társadalmi-iskolai érdek is sérül, és ehhez nem fűződhet jogi érdek sem.  A Tanosz adatai szerint a magánkiadók hosszabbítási kérelmének 2018-ban történő elutasítása összességében több száz tankönyvet érint, mely már a tankönyvellátás színvonalát és ezzel az oktatás minőségét is veszélyezteti.  
2018.07.07 08:45
Frissítve: 2018.07.07 11:10

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49