Botrány a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2018.07.09 08:30

Fotó: AFP/ Olivier Gouallec
Németország nem sok jóra számít.
Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség felrobbantására készül – elsősorban a német kormány tart ettől az igen aggasztó forgatókönyvtől. Bár a német kabinet azt tervezi, hogy 2023-ig a védelmi kiadásait 1,24-ről 1,5 százalékra emeli a GDP-hez viszonyítva, aligha éri be ennyivel az amerikai elnök. Trump még júniusban fenyegető levelet küldött összesen nyolc NATO-tagállamnak, ami egyértelmű jelzés arra, hogy fogytán a türelme az európai szövetségesekkel. Az amerikai elnököt már jól ismerhetjük annyira, hogy tudjuk róla: ha valami nem tetszik neki, azt azonnal felmondja, legyen szó akár egy régi, fontos, tradicionális szövetségről. A NATO tagországok a 2014-es walesi csúcstalálkozón ígéretet tettek arra, hogy tíz év alatt a GDP két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt azonban nehezen fogják megvalósítani. Jelenleg csak Észtország, Görögország és Nagy-Britannia éri el a két százalékos „álomhatárt”. Ezt a kötelezettségvállalást még Barack Obama elnöksége idején dolgozták ki. Az előző amerikai elnök is arra kérte szövetségeseit, hogy emeljék katonai kiadásaikat. Jelenleg ugyanis az észak-atlanti szövetség költségeinek 72 százalékát az Egyesült Államok állja. Az amerikaiak 35 ezer katonát állomásoztatnak Németország területén. Ez a legnagyobb amerikai katonai kontingens az Egyesült Államok határain kívül – jegyi meg a Focus című német hetilap. Ezért – mint a Washington Post pénteki kiadásában jelezte – az amerikai kormányzatban olyan tervek is születtek, amelyek szerint kivonják a Németországban szolgáló haderőt. Bár az amerikai védelmi minisztériumban, a Pentagonban hevesen tagadták ezeket az állításokat, a jelentés – kiindulva az amerikaiak jelenlegi külpolitikájából – távolról sem tűnik lehetetlennek. Ursula von der Leyen német hadügyminiszter sem tartaná elképzelhetetlennek ezt a megoldást. Eric Pashon, a Pentagon szóvivője egyébként azt is hozzátette, folyamatosan figyelik a külföldön szolgáló amerikai haderő költségeit. Milyen következményei lennének annak, ha az amerikaiak kivonnák csapataikat Németországból?
„Amennyiben ez megtörténne, az a NATO halálával lenne egyenértékű”
– vélekedett Thomas Jäger német Amerika-szakértő a Focusban.
Papíron ugyan tovább létezhet az észak-atlanti szövetség, de az értelmét elvesztené, hiszen amennyiben támadás érné az európai államokat, akkor nem tudnának kellőképpen védekezni ez ellen – figyelmeztetett a szakértő. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ez önmagában nem jelent komolyan vehető fenyegetést egy potenciális agresszor számára – vélekedik Jäger. A német szakértő meg van győződve arról, hogy a küszöbön álló brüsszeli NATO-csúcson hatalmas nyomás nehezedik majd a német kormányra arra vonatkozóan, hogy a tervezettnél jelentősebb mértékben emelje katonai kiadásait. Hogy Trump nem riad vissza a nemzetközi szerződések felmondásától, azt elnöksége során többször is bizonyította. Felmondta a transztatlanti szabadkereskedelmi megállapodást, a TPP-t, illetve a párizsi klímamegállapodást, majd a 2015-ben tető alá hozott iráni nukleáris megállapodást is. Nem is szólva arról, hogy a G7 csúcstalálkozón utólag jelentette be, mégsem támogatja a zárónyilatkozatot. Trump habitusából kiindulva a német szakértőt nem lepné meg, ha a NATO-csúcson is történne valami meglepetés. Rossz jelnek nevezte, hogy Trump közvetlenül a NATO csúcs utáni időpontban, július 16-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
2018.07.09 08:30
Frissítve: 2018.07.09 08:30

Trump alig várja, hogy újra találkozzon Putyinnal

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:37
Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki kézfogása. Trump már egy újabb találkozóban reménykedik
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az amerikai elnöknek már most hiányzik orosz kollégája társasága, hiszen annyi megbeszélni valójuk lenne Ukrajnáról, a terrorizmusról és az atomfegyverekről. Eközben még el sem ült az előző találkozó miatti botrány.
Trump ezt követően leszögezte, „türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan "a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent". Hozátette: „sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.   
Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. 
Az sem volt éppen szerencsés megjegyzés Donald Trump részéről, hogy – bár bízik az orosz manipulációra figyelmeztető amerikai szolgálatokban – Putyin nagyon meggyőzően állította, hogy nem történt beavatkozás, és ő hisz neki. a Népszavának nyilatkozó szakértő, Sz. Bíró Zoltán szerint a találkozó nagyban erősítette az orosz államfő pozícióját, úgy, hogy Putyin gyakorlatilag semmit sem ígért az amerikai félnek, 
2018.07.19 17:37

A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.19 15:13
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker egy 2015-ös, rigai találkozón
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Uniós bírósághoz fordul Brüsszel a energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében; a kormánynak felelnie kell a harmadik országból érkező állampolgárok munkajogi sérelmei, sőt, a tengeri közlekedés szabályainak megsértése miatt is.
Egymást érik a magyar kormány politikája miatt kirótt kötelezettségszegési eljárások: alig derült ki, hogy a Brüsszel eljárást indított a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, és már bírósági szakaszban van a hazai menekültügyi szabályozás kapcsán indított vizsgálat – az Európai Bizottság most fél tucat másik ügyben is kérdőre vonja Magyarország vezetőit.
Az EB az Európai Unió Bíróságához fordult a hazai energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt, ami szerintük kizárnak bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából – másrészt, korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.
Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Utóbbi pont kapcsán Brüsszel felszólító levelet küld az Orbán-kabinetnek: szabálysértésnek tekintik, hogy magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát. Jogsértő az is, hogy a magyar állam – 15 más uniós tagállamhoz hasonlóan –nem számolt be arról, hogyan ültette át saját jogszabályi rendszerébe a nem uniós állampolgárok beutazásának és tartózkodásának uniós irányelveit; ez azokra vonatkozik, akik tanulni, kutatni, esetleg diákcsereprogram keretében érkeznek az országba. 
Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.  
Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, írja az MTI.
2018.07.19 15:13