Orbán is ott lehet a vb-döntőn

Publikálás dátuma
2018.07.10 13:33
FOTÓ: AFP / RICCARDO PAREGGIANI.
Fotó: /
Legalábbis a kormánylap nagyon óvatosan úgy fogalmaz: igyekszik beilleszteni a mérkőzést sűrű programjába.
Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan ma érkezik Szentpétervárra, és sűrű programjába a vasárnapi világbajnoki döntőt is igyekszik beilleszteni” – írja keddi tudósításában a Magyar Idők. Korábban az ATV munkatársa a parlament folyosóján kérdezte a miniszterelnököt arról, hogy elutazik-e a labdarúgó világbajnokság döntőjére. Akkor Orbán Viktor úgy reagált a kérdésre: „Ha Isten engedi és élünk és időnk lesz”.
Hétfőn mi is beszámoltunk arról: szeptember közepén találkozhat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában, ez lesz a magyar miniszterelnök első hivatalos találkozója idén az orosz elnökkel. 
2018.07.10 13:33
Frissítve: 2018.07.10 13:47

A pokoli játszma

Önmagában több mint üdvözlendő volna, hogy egy évvel Benjamin Netanjahu budapesti látogatása után Izraelbe látogatott a magyar kormányfő. Anélkül azonban, hogy jajveszékelni kezdenénk, az izraeli Haaretz-cel együtt kérdezzük: mégis minek tudható be, hogy a Netanjahu–Orbán szövetségbe „beleborzonganak” a magyarországi zsidók (is)? Miért van, hogy amikor Orbán a „lelki társához, ideológiai partneréhez” látogat, a magyar zsidóság úgy érezheti: egy pokoli játszma mellékszereplője? A borzongás okára a francia Liberation is emlékeztet: Netanjahu tavaly Budapesten feloldozta Orbánt az antiszemitizmus vádja alól, miközben az csodálja Horthyt, aki félmillió zsidó deportálásához járult hozzá, s miközben Budapesten mindenütt Soros György képét lehetett látni a bevándorlás-ellenes hadjárat részeként. Netanjahu azonban szelektív alapon viszonyul a zsidóellenességhez – jegyzi meg a lap. Fel van háborodva, amikor a palesztinok gyakorolják, Orbán esetében azonban elhanyagolhatónak tekinti. 
Ugyanakkor másfél évszázaddal a zsidók egyenjogúsítása után, az Európai Unió közepén anakronisztikus azt olvasni, hogy Yossi Amrani budapesti izraeli nagykövet „hatalmas eredménynek” tudja be, hogy Magyarországon a zsidók biztonságban érezhetik magukat, s hogy lenyűgözte őt a Ferencváros-Maccabi Tel-Aviv meccsen a Fradi szurkolóinak sportszerű buzdítása (nem zsidóztak!), vagy hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint „alig van hatékonyabb eszköz az antiszemitizmus csökkentésére, mint hogy a magyar kormányfő nyíltan dicséri a zsidó állam eredményeit a nemzetközi porondon”.
Mindez az antiszemitizmus elleni magyar zéró tolerancia fecsegő felszínének magasztalása, amely elfedi a lényeget: miként bontja le Orbán a menekültválságra hivatkozva a demokráciát, amit Netanjahu is támogat azzal, hogy illiberális vezetők barátjává teszi Izraelt. Mielőtt elmerülnénk abban, hogy egy zsidó kiplakátolása a nemzet ellenségeként „antiszemita felhang”-e vagy antiszemitizmus, a gyökerekről idézzük a kabinet volt kulturális államtitkárának, Szőcs Gézának szavait a 24.hu-ról: „A félhold világhódító becsvágya nem ért véget 1686-ban, Buda elvesztésével. Újrakezdték...” Szerinte az iszlám gyors és agresszív terjeszkedésének „első számú kárvallottja a zsidóság, és ezen a ponton találkozik a magyar és zsidó érdek. Fel kell ismerni zsidók és magyarok sorsközösségét, vagy legalább érdekközösségét, de helyzetének hasonlóságát mindenképp, és azt, hogy szövetségre van szükség kettőnk közt”.
Talán itt van az orbáni politika lényege: a zéró toleranciára addig van szüksége, amíg a zsidósággal el lehet hitetni, hogy az iszlámtól való félelmét nem a demokrácia (a nyílt társadalom), hanem csak egy autoriter vezér oszlathatja el. Miközben pedig ezt a szekeret tolja lelkesen, a magyar zsidóság (is) elfelejti feltenni magának a kérdést: lehet-e helye egy iszlám ellen megszervezett autoriter, fundamentalista keresztény Európában? Mondtuk: pokoli játszmát játszik itt a két lelki társ.
2018.07.20 08:49

Több százmillióba kerültek Orbán külföldi útjai

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:10
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
Tavaly összesen 314 millió forintot számolt el Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete külföldi utazásokra, tudta a Népszava.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.

Havasi elismerte, hogy kormánygépként is funkcionálnak az Airbusok

A kabinet korábban tagadta, hogy kormánygépnek szánják a két honvédségnek vásárolt Airbus 319-es gépet, de – mint ahogyan arról beszámoltunk - szerdán mégis az egyik tavaly beszerzett, "Hungarian Air Force" feliratú repülővel landolt Orbán Viktor és kísérete Tel-Avivban. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter februárban a járművek bemutatásán azt mondta, hogy a repülők feladata „a csapatszállítás, polgári személyek evakuálása és sebesültszállítás” lesz. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor csütörtökön azt közölte a Népszava kérdésére, hogy „mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”. Azt is hozzátette: „ehhez hasonlóan jár el Németország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország kormánya is”.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Lapunk korábban az összes minisztérium, valamint a kormányfő külföldi útjaira vonatkozó adatot kikérte, ám illetékesség hiányára hivatkozva a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK)  is elutasította a válaszadást. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ők az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK nem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat, azokat végül újabb adatigénylésre a külügyminisztérium árulta el. Egyébként nem lett volna meglepő, ha a TEK-hez tartoznak az utazási adatok, Orbán Viktor Volkswagen kisbuszát például a terrorelhárítók kezelik, árát pedig biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el.

2018.07.20 07:10
Frissítve: 2018.07.20 07:10