Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:30

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra
– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.
Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.
– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

2018.07.11 10:30
Frissítve: 2018.07.11 10:30

Orbán választ magának oligarchákat, és Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

Publikálás dátuma
2018.07.18 15:58

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A távozó szlovák nagykövet a magyar demokráciai állapotáról és a "fényhordozó" miniszterelnökről.
"Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről, azt is hiszi magáról, hogy egy próféta, egy fényhordozó,", idézi a napi.hu, mit mondott a miniszterelnökről a Budapestről és a diplomáciából saját kérésére távozó Rastislav Kácer szlovák nagykövet.
A magyar miniszterelnök Kácer szerint teljesen centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha, kiből nem, így a hazai berendezkedésben Orbántól függenek az oligarchák. A távozó diplomata nincs meggyőzve arról, hogy a magyar demokrácia ma megfelelne az Európai Unióhoz való csatlakozás jogállami feltételeinek, a koppenhágai kritériumoknak, épp úgy, ahogy szerinte Szlovákia sem felelt meg Vladimir Meciar kormányzásakor. Arra a kérdésre, hogy Orbán erős orosz kötődése csak egy mítosz-e, azt nyilatkozta, hogy nem, ez egy valós jelenség. Kácer szerint ez annak köszönhető, hogy míg az Európai Unió vagy az Egyesült Államok kritizálja a kormányzást, ha az távolodik a demokratikus értékektől, Moszkva nem tesz ilyet.
  Míg Orbán azt állítja, hogy a V4 országok mentik meg Európát az erkölcsi hanyatlástól, addig a most már lassan volt-nagykövet azt mondja, szerinte nem vagyunk jobbak a nyugatnál, hogy erre alkalmasak legyünk. Nem látja, honnan származhatna ez az erkölcsi felsőbbrendűség.
A térség gazdasági teljesítményét se látja annyira pozitívan Kácer, mint amennyire a magyar kormány. Szerinte a kilencvenes évek utáni időszakban a legjobban a csehek álltak, majd a magyarok, jóval lemaradva pedig a lengyelek, miközben annyi változott, hogy a csehek kilőttek, a lengyelek elképesztő módon bővültek, Szlovákia pedig lehagyta Magyarországot.
 A leköszönő nagykövet a magyar kormány Soros György milliárdos elleni hangulatkeltésre alapozott kommunikációjáról is beszélt. "A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának - még ha gazdag is - bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz" - összegezte a saját véleményét, de hangsúlyozta, hogy a propagandában működött ez az üzenet.
2018.07.18 15:58
Frissítve: 2018.07.18 16:26

Cáfolja a józsefvárosi önkormányzatot az Auróra

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:56

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A poszt törlését és helyreigazítást követelnek, szerintük több valótlan állítás is van a bejegyzésben.
A józsefvárosi önkormányzat honlapján hétfőn jelent meg egy közlemény arról, hogy a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását. Az Auróra most a Facebook-oldalán közölte, hogy a bejegyzésben több valótlan állítás is szerepel. Ezeket három pontban foglalták össze: 1. Az Aurórát nem zárták be és nem tájékoztatták. A bejegyzés szerint az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft.-t a hatóság július 16-án felszólította, hogy igazolja „az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét érvényes szerződéssel”. Az igazolásig a poszt szerint a hatóságok elrendelték az Auróra bezáratását. Ez nem igaz, a Marom Klub Kft. nem kapott ilyen felszólítást sem július 16-án, sem azóta. Ennek fényében az Auróra továbbra is rend szerint üzemel. Mi is értetlenül állunk előtte, hogy több mint 24 órával a bejegyzés megjelenése után sem tudtuk elérni az önkormányzatot, hivatalos értesítőt, határozatot pedig nem kézbesítettek. Ezért a bezáratás további részleteit nem tudjuk kommentálni” – szögezték le.
2. A tavalyi bezáratással szemben sikeres volt a fellebbezés. Az Auróra szerint valótlanul állítják, hogy „a kormányhivatal – a Marom Klub Kft. rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította” a fellebbezésüket a bezáratással kapcsolatban. „Valójában ez épp fordítva történt: a kormányhivatal pont a bezáratást találta jogszerűtlennek. Az Auróra Kioszk ősz óta zavartalanul nyitva tart. Az Auróra Kertben lévő építmények mérete miatt a Kertet valóban bezáratták építésügyi okokból, tavaly óta ott nem üzemel vendéglátó egység. A bíróság még nem kötelezett minket a bontásra, a tárgyalást az építmények ügyében októberre halasztották. Ezek ismeretében a közbiztonsági érdekre való hivatkozás nem értelmezhető” – kommentálták. 3. A Marom nem vezette meg a hatóságokat és nem tettek ellenük feljelentést. A bejegyzésben szerepel, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette. „Határozottan kijelentjük, hogy a Marom Klub Kft. a jozsefvaros.hu bejegyzésével ellentétben senkit nem tévesztett meg. A jozsefvaros.hu-n írottakkal ellentétben a Marom Klub Kft.-vel szemben feljelentés eddig nem történt” – közölte az Auróra.
Az Auróra arra szólította fel a jozsefvaros.hu szerkesztőit, hogy a posztot töröljék, és közöljenek helyreigazítást. Úgy tudják, a Corvin klub szintén nem kapott értesítést a bezáratásukról.
2018.07.18 13:56
Frissítve: 2018.07.18 14:04