Kína dobja a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást?

Elengedheti Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást, ha az a legcsekélyebb mértékben is zavarná Peking és Brüsszel közötti kapcsolatokat. A múlt hét végén a 11 új uniós és 5 balkáni ország, valamint Kína vezetői találkoztak Szófiában az úgynevezett 16+1-ek tanácskozásán. Li Köcsiang, az ázsiai nagyhatalom miniszterelnöke, a kínai diplomáciában szokatlan nyíltsággal üzent az Európai Unió vezetőinek: szívesen erősítené az együttműködést - idézi a 24.hu a hétvégén történteket.

A kínaiak sietsége érthető, ugyanis Donald Trump amerikai elnök gazdasági háborúja alaposan átrajzolhatja a világgazdaság térképét. Kína alapvetően egy erős Európai Unióban érdekelt és nem nézné jó szemmel, ha bárki aláásná a közösség stabilitását – mondta a Népszavának Inotai András, közgazdász.

Peking XXI. századi világképébe a multipoláris, vagyis a több központú világ illeszkedik, és ebben rendkívül fontos, stratégiai szövetségesi szerepet szán az uniónak a Trump-féle Amerikával szemben. Ettől reméli Peking, hogy az erősödő uniós kapcsolat ellensúlyozhatja Washington protekcionista vámpolitikájának negatív hatásait.

Valószínűleg erről is szó esik a mai, budapesti tanácskozáson, ahol a 16+1 Együttműködés szakértői szinten tart egyeztetést.

A sokat bírált Belgrád-Budapest vasútvonal építése politikai lufi volt kezdettől fogva, legalábbis a jelenlegi formájában – vetette fel Inotai András. Része volt annak az Orbán Viktor fémjelezte zsaroló politikának, amit a magyar miniszterelnök az unióval szemben folytatott. Orbán azt üzente Brüsszelnek, ha nem adnak pénzt, akkor kínai hiteleket vesz fel. Ez ideig, óráig be is jött, amíg Peking és Brüsszel között feszültebb volt a viszony, most azonban e zsarolási potenciál veszít erejéből.

A Belgrád-Budapest vasútvonalnak is lenne értelme, ha az európai észak-déli közlekedési folyosó részeként épülne. Ez megoldaná az új tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését a Baltikumtól a Balkánig, s ez Kínának is érdeke – jegyezte meg Inotai András. A Belgrád-Budapest vasútvonal legkevesebb 500 milliárd forintos kínai hitel felvételét jelentené, plusz a kamatokat. Ha a kínaiak a vasúttal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat megszívlelik és elállnak az építéstől, ez nettó megtakarítás lesz a magyar adófizetők számára.