Palkovics-vízió: 2030-ban már jó lesz Magyarországon élni

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank "segít" a kormánynak, és ambiciózus gazdaságstratégiai tervekkel indítaná be felzárkózásunkat.
Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai  Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag,  valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján. Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.  Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.  Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.  Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők. Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
2018.07.10 19:49

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18

Gyenge a forint, de ettől még erős az utazási kedv

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:00

Fotó: AFP/ MOHAMED EL-SHAHED
Egyelőre nem csökkent az utazási irodák forgalma a gyenge forint miatt. A jogszabályok pedig az eddigieknél is nagyobb biztonságot adnak a hazai turistáknak.
Csupán néhány utazási iroda emelte a programfüzetében meghirdetett árait 4-5 százalékkal a gyenge forint miatt. Az elmúlt három hónapban az átlagosan 310 forintos euró árfolyam időnként 330 forintig is felkúszott, de az utóbbi napokban 322-323 forintnál stabilizálódott. Ez rosszul érintette a külföldre, különösen az euróövezetbe utazó magyar turistákat, hiszen éppen a nyaralási főszezonra veszített jelentősen értékéből a hazai fizetőeszköz.  Az utazási irodák indokolt esetben, mint amilyen az árfolyamváltozás, emelhetnek az áraikon, ám ezt csak az indulást megelőző 20-ik napig tehetik meg. Ha az áremelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás és bánatpénz befizetése nélkül elállhat az utazási szerződéstől – mondta a Népszavának Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Az irodák figyelik az árfolyammozgásokat és annak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A turisztikai piacon nagy a verseny, ezért az irodák egy ésszerű határig vállalják az árrésük terhére a forint gyengülés hatását.  Egyelőre jó idegenforgalmi évre számít az ágazat, jók a foglalási adatok, nem tapasztalható, hogy lemondanák a külföldi utakat a magyarok. Népszerűek az all inclusive ellátást kínáló utak, mert akkor csak a fakultatív programokra kell költeni.  A hazai turisták körében továbbra is listavezető Horvátország, Görögország és Törökország, népszerű Bulgária és újra egyre többen utaznak Egyiptomba. Keresettek a hajóutak a Földközi-, az Északi-, illetve a Karib-tengeren. Ugyancsak kedveltek a magyarok körében az európai és a tengerentúli kulturális körutazások.  Az idén július 1-jétől módosult jogszabályoknak köszönhetően az eddigieknél is nagyobb anyagi biztonságot élvezhetnek azok a magyar turisták, akik utazási irodák szolgáltatásait veszik igénybe. Korábban vagyoni biztosítékhoz kötötték az utazási irodák működési engedélyét. Ennek a vagyoni biztosítéknak kellett fedezetet nyújtani arra az esetre, ha az utazási iroda esetleg csődbe ment, így a külföldön tartózkodó utasokat ennek a biztosítéknak a terhére utaztatták haza és ebből az összegből kártalanították azokat az ügyfeleket, akik részben vagy egészben befizették a részvételi díjat, de a csőd miatt nem tudtak elutazni.  A vagyoni biztosíték július 1-je után is megmarad és azoknak az utasoknak a kártalanítására szolgál, akik az iroda csődje miatt nem tudtak elutazni, de az előleget befizették. Lényeges változás, hogy a hónap elejétől külön, úgynevezett „hazamentési biztosítást” is kötelesek kötni az irodák. Ez a külföldön tartózkodó utasok hazaszállítását fedezi – mondta Molnár Judit. Ezt a biztosítást tehát a vagyoni biztosítékon felül kell megkötniük az irodáknak. A gond eddig sem az volt, hogy nem tudták hazahozni a kint tartózkodó utasokat, mert a sajtóban elterjedt kifejezéssel ellentétben soha nem „rekedtek külföldön” magyar turisták, mindig hazahozták őket, de az előfordult, hogy akik nem tudtak elutazni, nem kaptak teljes körű kártérítést a befizetett előleg után.  A szakember felhívta figyelmet arra, hogy valamennyi, Magyarországon jogszerűen működő utazási iroda listája megtalálható Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján.  

Turizmus világnap

Budapest ad otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének - a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot tegnap fogadta el az Országgyűlés. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket - többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet - biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára. A rendezvény megtartására Magyarország 2017-ben pályázott sikerrel. 

2018.07.18 08:00
Frissítve: 2018.07.18 08:00