Rettegés Zalaszentmártonban

Publikálás dátuma
2018.07.11 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nincs óvoda, nincs bolt, nincs orvos a faluban, csak közmunka van, mégis a nem létező menekültek miatt aggódik és háborog erősen az apró település polgármestere.
– Nyugodtan hagyja nyitva a kocsiját, nem kell féltenie, itt még nincsenek migránsok! – nyújt kezet Dancs Szilveszter Zoltán, amikor kiszállok az autóból a zalaszentmártoni kultúrház előtt. – Ez egy biztonságos falu – teszi hozzá a falu polgármestere, majd a telefonján megmutatja a nyolc térfigyelő kamera képeit.
– Ezt már veszi, ugye?! – vált ellenségesebb hangnemre, amikor kiderül, honnan és miért érkeztem, s láthatóan meglepődik, hogy csak egy tollat, meg papírt lát a kezemben. – Nem is értem, miért csinálnak belőle ekkora ügyet, az csak egy komment volt.
Aztán legyint, amikor megjegyzem, hogy egy meglehetősen rasszista – azóta törölt – hozzászólás, ráadásul a falu önkormányzata nevében írt komment miatt került reflektorfénybe a település. A 24.hu vette észre a falu nevében a Magyar Hírlap egyik cikkéhez írt hozzászólást, amelyben komoly világösszeesküvés-elméletet fejtegettek, sorosoztak, „alacsony IQ-jú, színesbőrű egyedeket” emlegettek, és szó esett arról, hogy „akár repülőgépekkel is behordják a fekát Afrikából”, a migráció haszonélvezői pedig „80%-ban fiatal kanokat hoznak be”.
Amikor mindezt felidézzük, Dancs Szilveszter Zoltán bólogat, majd megjegyzi, semmi kivetnivalót nem talál benne, hogy a falu nevében jelent meg a komment. Melyet, állította, nem ő írt, de persze tudja ki a szerző, akit viszont még véletlenül sem árulna el.
– Nyugodtan írhatta Zalaszentmárton nevében, mert ebben a faluban mindenki így gondolja – dől hátra később, már a polgármesteri székben. – Nem ez az első eset, hogy kiderül, mi a véleményünk a migránsokról, már tavaly is jeleztük, nem kérünk a bevándorlókból: Esztergályhorváti itt van a domb túloldalán.
A múlt szeptemberi esetre céloz, amikor egy osztrák asszony lehetővé tette, hogy a Migration Aid segélyszervezet menekülteket üdültessen a Kis-Balaton melletti településen, ám az ötlet komoly hisztériát váltott ki nemcsak Esztergályhorvátiban, de a környező falvakban is. Többek között Zalaszentmártonban. Ahol már a 2016-os menekültellenes népszavazáson is igen aktívnak bizonyultak a helyiek, hiszen az 56 voksolásra jogosultból negyvenen urnához járultak, s minden érvényes szavazat elutasította a menekültek esetleges betelepítését.
– Nem arról van szó, hogy ide ne jöjjenek, hanem az országba se! – feleli a polgármester, amikor megkérdem, biztos-e abban, hogy Zalaszentmárton lenne a menekültek egyik célpontja. – A történelemben elég tanulság akad, mit tesznek az idegenek: ezt a vidéket a török már egyszer elpusztította.
Aztán pedig arról kezd beszélni, érthetetlen, miért háborog az ellenzéki sajtó, hiszen szólásszabadság van, melyet ő maximálisan tiszteletben tart, így mindenki nyugodtan kifejtheti a véleményét, még akkor is, ha az például neki nem teszik.
– Én is jobban örülnék, ha arról írna, kellene nyolcvanmillió forint csapadékvíz-elvezető csatornákra – jegyzi meg, amikor megkérdem: Nem zavarja-e a helybélieket, hogy a falu csak a migránsellenességével kerül be az országos hírekbe. Tényleg a menekültkérdés a legégetőbb probléma a településen?
A falu amúgy gyönyörű helyen, a zalai dombok között egy völgybe ékelődve fekszik, nagyjából egyenlő távolságra a Balatontól, Zalaegerszegtől és Nagykanizsától. A zsákfalu előnye egyben hátránya is, hiszen a csend és nyugalom ára, hogy közmunkán kívül semmilyen munkalehetőség nincs a településen. A múlt század hatvanas éveinek elejéig 250-nél is többen laktak Zalaszentmártonban, ám a téeszesítés után egyre többen költöztek el, s ma már hivatalosan csak 75-en vannak bejelentve, de a valóságban csak hatvanegynéhányan élnek a faluban. Több ház már üresen áll, néhányat hollandok, németek vettek meg, akik tavasztól őszig jönnek.
– Velük aztán semmi bajunk sincsen – mondja egy középkorú helybéli asszony, amikor megkérdezem, a nyugat-európai betelepülők ellen miért nem emelik fel a hangjukat. – Ugyanolyan fehérek, mint mi…
– Az afrikaiak meg a szírek nem kellenek! – teszi hozzá egy másik nő, miközben a falu fóliasátrai felé ballagunk, ahol gyönyörűen gondozva érik a paprika és a paradicsom. – Azért dolgozzak, hogy lelopják nekem? Hát egyenek inkább füvet, de azt se itt!
Őket is megkérdezem: tényleg a migránsok a legnagyobb problémái a falunak? Egymásra néznek, aztán az egyikük elismeri, akadnak sokkal fontosabb problémák is. Például, hogy még bolt sincs a településen, a mozgó ABC pedig csak hetente háromszor jön. Kiderül aztán, hiányzik a helyi orvos is, a mostani doktoruk hivatalosan csak hetente egyszer két órát tölt a faluban. Meg aztán, mondják, talán vonzóbb lenne a fiataloknak a község, ha volna legalább bölcsőde, meg óvoda. És munkahely sincs, aki többet szeretne, mint a közmunka, annak legalább Pacsáig, de inkább Zalaegerszegig vagy a Balatonig kell utaznia. De nincs iskola és kocsma sem – utóbbit, mondjuk, nem is hiányolják. Munkanélküliség sincs, legalábbis nyolc éve nem regisztráltak senkit, a közfoglalkoztatás korábban 30-40 embert szívott fel – még a környező falvakból is jöttek dolgozni Szentmártonba –, ma úgy bő tucatnyit.
– Többre lenne szükség, mert a zöldségfeldolgozónk, a savanyítónk és a gyümölcslé-készítő üzemünk nagyobb kapacitással is működhetne, ha lenne még ember – állítja Benczikné Böcskei Éva falugondnok, miközben megmutatja a berendezéseket, melyeket még nagyobb települések is megirigyelhetnének. – Napi másfél tonna gyümölcsöt tudnánk feldolgozni, most jó, ha a harmada megvan.
A fóliasátrakba is kevés dolgos kéz jut, s az is kérdés, ki fogja majd gondozni az elmúlt években telepített gyümölcsöst, ha néhány év múlva termőre fordul. Mert beköltözőből kevés akad, s gyerek is jó, ha egy születik évente.
– Összességében ez egy sikeres falu – magyarázza a polgármester. – Közművesített, a kameráknak hála, hét éve semmilyen bűncselekmény nem akadt nálunk. És azt akarjuk, ez így is maradjon, ezért nem kérünk a migránsokból. Mert milliók jönnének, higgye el, nem véletlenül kiabálják Boszniában az ott feltartóztatottak, hogy Budapest, Budapest!
– Ha a Kennedyket sikerült anno lelőni, miért nem lehet a Sorost is? – teszi fel a kérdést fertályórával később Tollár Tibor. Az idős sírköves hallhatóan nagyon haragszik az amerikai milliárdosra, a miértre pedig a megszokott válasz érkezik: – A tévében rendre bemondják, arra költi a pénzét, hogy migráncsokat hozzon Magyarországra. Én itt születtem, itt is fogok meghalni, de nem négerek között.
Végszónak is megjárja, így elbúcsúzom, s beülök a kocsiba. Hamarost feltűnik a falutábla, s alatta a helyiek üzenete, a tükörből még egy utolsó pillantást vetek rá:

2018.07.11 09:00
Frissítve: 2018.07.13 10:29

Cáfolja a józsefvárosi önkormányzatot az Auróra

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:56

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A poszt törlését és helyreigazítást követelnek, szerintük több valótlan állítás is van a bejegyzésben.
A józsefvárosi önkormányzat honlapján hétfőn jelent meg egy közlemény arról, hogy a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását. Az Auróra most a Facebook-oldalán közölte, hogy a bejegyzésben több valótlan állítás is szerepel. Ezeket három pontban foglalták össze: 1. Az Aurórát nem zárták be és nem tájékoztatták. A bejegyzés szerint az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft.-t a hatóság július 16-án felszólította, hogy igazolja „az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét érvényes szerződéssel”. Az igazolásig a poszt szerint a hatóságok elrendelték az Auróra bezáratását. Ez nem igaz, a Marom Klub Kft. nem kapott ilyen felszólítást sem július 16-án, sem azóta. Ennek fényében az Auróra továbbra is rend szerint üzemel. Mi is értetlenül állunk előtte, hogy több mint 24 órával a bejegyzés megjelenése után sem tudtuk elérni az önkormányzatot, hivatalos értesítőt, határozatot pedig nem kézbesítettek. Ezért a bezáratás további részleteit nem tudjuk kommentálni” – szögezték le.
2. A tavalyi bezáratással szemben sikeres volt a fellebbezés. Az Auróra szerint valótlanul állítják, hogy „a kormányhivatal – a Marom Klub Kft. rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította” a fellebbezésüket a bezáratással kapcsolatban. „Valójában ez épp fordítva történt: a kormányhivatal pont a bezáratást találta jogszerűtlennek. Az Auróra Kioszk ősz óta zavartalanul nyitva tart. Az Auróra Kertben lévő építmények mérete miatt a Kertet valóban bezáratták építésügyi okokból, tavaly óta ott nem üzemel vendéglátó egység. A bíróság még nem kötelezett minket a bontásra, a tárgyalást az építmények ügyében októberre halasztották. Ezek ismeretében a közbiztonsági érdekre való hivatkozás nem értelmezhető” – kommentálták. 3. A Marom nem vezette meg a hatóságokat és nem tettek ellenük feljelentést. A bejegyzésben szerepel, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette. „Határozottan kijelentjük, hogy a Marom Klub Kft. a jozsefvaros.hu bejegyzésével ellentétben senkit nem tévesztett meg. A jozsefvaros.hu-n írottakkal ellentétben a Marom Klub Kft.-vel szemben feljelentés eddig nem történt” – közölte az Auróra.
Az Auróra arra szólította fel a jozsefvaros.hu szerkesztőit, hogy a posztot töröljék, és közöljenek helyreigazítást. Úgy tudják, a Corvin klub szintén nem kapott értesítést a bezáratásukról.
2018.07.18 13:56
Frissítve: 2018.07.18 14:04

A kórházi fertőzések adatait a Kúria segítségével titkolná továbbra is az EMMI

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:49
Mi visszük a kórházba a szappant, nekünk is kell megtanítani a használatát
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Bár már hónapok óta ki kellene adni a kórházi fertőzésekről szóló adatsorokat, a tárca húzza az időt, most éppen a Kúriához fordult.
Hiába nyert pert a TASZ az EMMI ellen, és ezért kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, immár 3 hónapja nem történik semmi. A szaktárca az ügyben a Kúriához fordult, és a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. A hírt a TASZ tette közzé a honlapján.  A civil jogvédők még április végén jogerősen pert az EMMI ellen, az Ítélőtábla úgy döntött, hogy ki kell adni, hogy melyik kórházban mennyi fertőzés történt. A TASZ mellett több száz kórházi fertőzésen átesett beteg, hozzátartozóik és a szakmai szervezetek is várták, hogy végre megérkezzenek az adatok. A minisztérium azonban ahelyett, hogy teljesítette volna az ítéletben foglaltakat és nyilvánossá tette volna az adatokat, a Kúriához fordult, egyúttal azt is kérve, hogy a Kúria döntéséig ne kelljen kiadniuk az adatokat – így nyertek néhány hónapot. A minisztérium arra hivatkozik, hogy a kért adatok személyes adatnak minősíthetők. Ez nyilvánvalóan alaptalan – állítja a TASZ közleményében. Szerintük ezek összesített, statisztikai adatok, amikből nem lehet visszakövetkeztetni az egyes betegekre. Ezzel az érvvel aligha tudják elérni, hogy a Kúria megfordítsa a korábbi jogerős döntést. Ez pedig csak egyet jelenthet: az EMMI időhúzásra játszik, abban érdekelt, hogy minél később legyenek kénytelenek kiadni az adatokat. Kásler Miklós, a humán tárca vezetője hivatalba lépése után az első intézkedések között jelentette be, hogy „harcot indít” a kórházi fertőzések ellen. Két hete meg is jelent egy jogszabály tervezet, amely egyebek mellett kockázat felmérést is előírna az új betegek felvételekor. Valamint külön összeget fordítanának az intézményekben a fertőzések megelőzését segítő eszközök vásárlására. Ez a jogszabály még nem lépett hatályba.  
Szerző
2018.07.18 13:49
Frissítve: 2018.07.18 13:50