NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30