Gyarmati komplexus

Az Egyesült Királyság gyarmattá válásának a rémképe gyötri Boris Johnsont, ezért lemondott a brit külügyminiszteri posztról. Ugyanezt tette egy nappal korábban David Davis, aki a világ legbizarrabb minisztériumát vezette: azt, amelyet egyetlen cél megvalósítására, az Európai Unióból való brit kilépésre, a brexitre hoztak létre.
Holnap brit földre érkezik egy korábbi igazi brit gyarmat, bizonyos Amerikai Egyesült Államok első embere, és kis túlzással felteheti a kérdést, lesz-e kivel találkoznia, ki maradt az üzletben. A helyzet persze nem ennyire drámai: ha Donald Trump érkeztére esetleg összeomlana a londoni kormány, még mindig ott van a kiterjedt királyi család. Éppen a minap keresztelték meg például Lajos herceget, Vilmos és Katalin harmadik gyermekét, az uralkodó hatodik dédunokáját, kinek hivatalos megszólítása „Ő Királyi Fensége, Louis, Cambridge hercege”.
Másfelől nézve viszont a helyzet nem is olyan megnyugtató: Johnson és Davis azért távozott a kormányból, mert szerintük London nem akar eléggé távozni az unióból. A kormány olyan tervet fogadott el, amely megőrizné a közös szabadkereskedelmi térséget, ami Johnson szerint azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság "a gyarmati státus felé vette az irányt".
Johnson és Davis nem olvasott elég Orbán Viktort, mert ha olvasott volna, akkor meg tudná fogalmazni az alapszabályt, hogy „kis győzelem, kis brexit, nagy győzelem, nagy brexit”. A kilépésre a 2016-os népszavazáson nem egészen 52 százalék szavazott, és ez bizony nem túl nagy győzelem. Arra elég lehet, hogy például a szabad mozgást ellehetetlenítsék a kontinens és a szigetország között, vagy hogy London ne legyen kénytelen hozzájárulást fizetni az uniós kasszába. De arra már nem feltétlenül elég, hogy még a vámokat is újra bevezessék.
2018.07.11 00:00
Frissítve: 2018.07.11 08:19

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Csapdában Theresa May: az EU nem esett hasra, pártjában a buktatását szervezik

Publikálás dátuma
2018.07.14 15:41
FOTÓ: AURORE BELOT / AFP
Fotó: /
Nem aratott osztatlan sikert a brit kormány "élet a Brexit után" javaslata, pórul járhat Nagy-Britannia.
Ha egy Angliában összeszerelt autóhoz három másik uniós országban gyártják a fém alkatrészeket, egy negyedikben a kárpitot, és egy ötödikben az abroncsokat, akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen katasztrofális lenne az összeszerelő cégnek, ha hirtelen vámokat kellene fizetnie, és több hetes késéseket kellene beszámítania a gyártásba a vámvizsgálatok miatt. És ez csak egy példa a rengeteg nemzetközi üzleti kapcsolatból, amelyekre a brit gazdaság alapszik, érzékelteti az Index, milyen nehéz dolga volt Teheresa May kormányának, amikor megalkotta az EU és Nagy Britannia jövőbeni együttműködéséről szóló javaslatot. 
A jelek szerint Theresa May és támogatói felismerték: Nagy-Britanniának majdnem mindennél fontosabb, hogy ne sérüljenek az Európai Unióval összenőtt kereskedelmi kapcsolatai, és ennek hajlandók megfizetni a politikai árát. Így azt is bevállalták, hogy a tervezet nyílt szakításhoz vezessen a brit kormányon belül: emiatt mondott le a brexit-tárgyalásokat irányító miniszter és a külügyminiszter is, mivel úgy érezték, hogy javaslat nem jelent igazi kilépést.
Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. Az Európai Unió brexit-ügyi megbízottja sem fogadta nagy örömmel Theresa May ötletét, hogy az európai közös piacból csak az áruk kereskedelmét venné át Nagy-Britannia, az emberek szabad mozgását viszont nem. Michel Barnier hangsúlyozta, hogy az EU sértetlenül, egészben szeretné megőrizni a közös piacot, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával. „A szolgáltatásokra és az árukra [egyaránt] vonatkozó szabályoknak, normáknak és szabványoknak az ökoszisztémája az, amire az EU alapszik” – mondta a francia politikus.
Ráadásul otthon sem csak a minisztereke elégedetlenkednek: a kormánypárt a szakadás szélén áll. Harminc keményvonalas kilépéspárti képviselő elszánta magát, hogy leváltsa Theresa Mayt, de egy bizalmatlansági indítványhoz ennél több, 48 képviselő kell. Ha sikerülne indítványozni a kormányfő leváltását, akkor viszont kellene egy jelölt, aki maga mögött tudja a kormánykoalíció támogatását, és a helyére lép. Theresa May szerencséjére nem tolonganak a pozícióért. 
2018.07.14 15:41
Frissítve: 2018.07.14 15:59