Történelmi tét

Lord Ismay, a NATO első főtitkára szerint az észak-atlanti szervezet értelme az, hogy az Egyesült Államokat bent, a Szovjetuniót kívül, Németországot pedig lent tartsa. A bon-mot még az 50-es években született, de ma időszerűbb, mint valaha. A jelenlegi amerikai elnököt ugyanis nem érdekli a történelem, nem olvas könyveket, és nem hallgat olyanokra, akik gyanúsan sokat tudnak a világról. Túlképzett tanácsadói olyan idegenül érezhetik magukat a Fehér Házban, mint egy szemüveges értelmiségi évszázada a vörös kozákok lovas hadseregében.
Az amerikaiak többszöri csökkentés után még mindig 63400 katonát, 200 harckocsit és 136 vadászbombázót állomásoztatnak Európában. Ez ahhoz kevés, hogy önmagában feltartóztasson egy átfogó orosz támadást, ahhoz viszont elég, hogy "atomernyőt" borítson a kontinens fölé. A potenciális agresszor biztos lehet benne, hogy saját területét is nukleáris csapások fogják érni. 69 éve ez a helyzet, a dolog működött Sztálinnal, Hruscsovval, Brezsnyevvel, és egyelőre működni látszik Putyinnal is. Az európai hídfőállás fenntartása persze sok pénzbe kerül, de eddig egyetlen amerikai kormányzat sem kérdőjelezte meg a kiadás hatékonyságát. A világhatalmi pozíció költségei ugyanis sokszorosan megtérülnek, már csak azért is, mert a stabilizáló szerepet betöltő erőnek és a globális katonai jelenlétnek köszönhetően az amerikai gazdasági érdekek is sokkal hatékonyabban érvényesülnek.
A Szovjetunió megszűntével volt néhány év, maximum másfél évtized, amikor úgy tűnt, hogy többé nem kell tartani Oroszországtól. Nemcsak az agresszív elképzelések kerültek le a napirendről, de a katonai és a gazdasági erő is hiányzott egy ilyen politikához. Egy pillanatra még az is felmerült, hogy Oroszország is beléphetne a NATO-ba, aztán azonban mindkét oldalon meggondolták magukat. Most az a helyzet, hogy Putyin hangzatos fegyverkezési projekteket jelentett be, bár Oroszországot még mindig inkább csak nukleáris arzenálja tartja a nagyhatalmak között. A kaukázusi és ukrajnai agresszió azonban veszélyes precedens: ha az amerikai elnök akár csak közvetve is elismerné például a Krím elcsatolását, azzal halálos veszedelemnek tenné ki a katonailag nehezen védhető balti államokat. A NATO alapszerződése 5. cikkelyére és az érvényesítéséhez szükséges katonai erőre továbbra is szükség van, nehogy a Kreml túl nagynak érezze a kísértést.
A legpikánsabb talán mégis Lord Ismay mondásának harmadik pontja. Németország óriási erőfeszítéseket tett, hogy megszabaduljon a múlt században két világháborút is kirobbantó agresszor imázsától. Ma is ehhez tartja magát, azonban megjósolhatatlan, mit eredményezne az erőszakos érdekérvényesítő német nacionalizmus újraéledése, Angela Merkel és a közép bukása, a radikálisok hatalomra kerülése. Érthető, ha Putyin - és talán Trump is - a NATO gyengítését tűzte ki célul, de emiatt talán még ők is meggondolják, meddig érdemes elmenniük.
A mostani NATO csúcson történelmi a tét. Ezt remélhetőleg az amerikai elnöknek is elmagyarázták, különben nagy baj lesz.
2018.07.11 00:00
Frissítve: 2018.07.11 08:19

Trump alig várja, hogy újra találkozzon Putyinnal

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:37
Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki kézfogása. Trump már egy újabb találkozóban reménykedik
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az amerikai elnöknek már most hiányzik orosz kollégája társasága, hiszen annyi megbeszélni valójuk lenne Ukrajnáról, a terrorizmusról és az atomfegyverekről. Eközben még el sem ült az előző találkozó miatti botrány.
Trump ezt követően leszögezte, „türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan "a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent". Hozátette: „sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.   
Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. 
Az sem volt éppen szerencsés megjegyzés Donald Trump részéről, hogy – bár bízik az orosz manipulációra figyelmeztető amerikai szolgálatokban – Putyin nagyon meggyőzően állította, hogy nem történt beavatkozás, és ő hisz neki. a Népszavának nyilatkozó szakértő, Sz. Bíró Zoltán szerint a találkozó nagyban erősítette az orosz államfő pozícióját, úgy, hogy Putyin gyakorlatilag semmit sem ígért az amerikai félnek, 
2018.07.19 17:37

Még ki sem hűlt Trump ölelése, Putyin máris beszólt a NATO-nak, és gúnyolódott egy kicsit

Publikálás dátuma
2018.07.17 12:33

Fotó: AFP/ Aleksey Nikolskyi
 "Nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson". Hozzátette: Trump "az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért", mondta a csúcstalálkozó után a Fox News-nak adott interjújában Putyin, írja az Index. Úgyhogy az orosz elnök szerint Moszkvának nincsenek terhelő információi amerikai kollégájáról. És azt is deklarálta, hogy a NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Oroszország rossz néven venné és negatívan reagálna rá. Putyin egyébként már azt is nehezményezte, hogy a NATO a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.
2018.07.17 12:33