Kudarcát rejtegeti a kormány - Der, die, das hitelből

Publikálás dátuma
2018.07.12 06:00

Fotó: Népszava/
Az állami nyelvoktatás kudarcának beismerését jelentheti: miközben a kormány titkolja a képzésről készült felmérés eredményeit, nyelvtanulási diákhitelt vezetne be.
Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta. A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra. Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Most annak kapcsán érdeklődtünk újból, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács – amint arról az Index beszámolt – olyan javaslatokat terjesztett a kormány elé, mint például a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegennyelvi táborok ösztönzése. Szerettük volna megtudni, a felmérés eredményei mikor lesznek nyilvánosak, illetve hogy az említett elképzelések már részei-e a nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiának. Az Emmi válaszában annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
– Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket
– nyilatkozta lapunknak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát. Rozgonyi azt is elmondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza. - Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek – állította a szakértő. 
Rámutatott arra is: legtöbbször a felsőoktatási intézményekben is csak nyomokban van jelen az idegennyelv-használat, az idegennyelv-oktatást pedig – kivéve persze az erre irányuló képzéseken – szinte teljesen mellőzik. - Elvárható lenne az is, hogy az egyetemi oktatók 98 százaléka rendelkezzen olyan idegennyelv-tudással, amit az oktatásba is integrálni tud. Ez az, ami nagyon hiányzik a magyar felsőoktatásból – fogalmazott Rozgonyi. Hangsúlyozta: a két területen egyszerre kellene javítani, mert addig hiába fejlesztik a nyelvoktatást a közoktatásban, amíg a felsőoktatás az idegen nyelveket az esetek többségében figyelmen kívül hagyja.  Holott a diploma megszerzésének egyik feltétele legalább egy, olykor két középfokú, esetenként felsőfokú nyelvvizsga megléte. A Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján nemrég azt írta: idén júniusig több mint 91 ezren továbbra sem tudták átvenni diplomájukat a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt. Rozgonyi ezen meg sem lepődött, tapasztalatai szerint sokan még gyengébb idegennyelv-tudással hagyják el az egyetemet, mint amilyennel bekerültek. Mint mondta, a Diplomamentő programban korábban gondot jelentett, hogy feltöltsék a csoportokat, mert a jelentkezők nagy része még az alapfokú nyelvvizsgának megfelelő szintet sem érte el.

Lesújtó statisztikák

Noha az Oktatási Hivatal felmérésének eredményeire még várni kell, nemzetközi felmérésekből már kaphattunk képet arról, hogyan állunk a nyelvtudás, nyelvtanulás terén. Legutóbb az Európai Bizottság kutatása világított rá: az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan, 18-30 éves fiatal, akik nem szeretnének újabb idegen nyelveket tanulni. Az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felmérés pedig arra jutott, hogy a magyaroknak csak 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban.

2018.07.12 06:00
Frissítve: 2018.07.12 06:00

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Óriási késések lehetnek a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2018.07.15 18:59
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Akár 80 perccel is hosszabbodhat a menetidő.
Műszaki hiba miatt hosszabb a menetidő a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap kora este az MTI-vel. A közlemény szerint 16 óra óta műszaki hiba okoz fennakadást Vác és Göd között, ezért ezen a szakaszon ideiglenesen szünetel a vonatforgalom. A Budapest–Vác–Szob vonalon utazóknak egyes vonatoknál 30-80 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
2018.07.15 18:59
Frissítve: 2018.07.15 19:02