A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat.
Ennek az állításnak némileg ellentmondott az amerikai elnök éles kirohanása Németország ellen azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el. Donald Trump “Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez. Hogyan akar egységet teremteni, miközben az egyik tagállam egy olyan országból szerzi be az energiaszükségletének nagy részét, amely ellen egyébként védelmet vár? — kérdezte Donald Trump a heves kifakadáson megütközött Jens Stoltenbergtől.
Angela Merkel német kancellár még az amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozója előtt kifejtette, hogy Németország független ország. Közölte, hogy 2024-ben 80 százalékkal többet fognak költeni katonai célokra, mint 2014-ben, egyébként meg a németek jelentős erőkkel járulnak hozzá a NATO misszióihoz. Tárgyalásaik után Trump “fantasztikusnak” nevezte Németország sikereit, Merkel viszont csak annyit mondott, hogy áttekintették a kétoldalú viszonyt.
Az állam- és kormányfők üléséről kiadott 23 oldalas nyilatkozat üdvözli, hogy a tagországok az utóbbi néhány évben jelentősen növelték védelmi célú kiadásaikat. Megállapítja, hogy mintegy kétharmaduknak van pontos terve a katonai költségvetés emeléséről a GDP 2 százalékára 2024-re. Donald Trump az ülésen elmondott beszédében azt javasolta, hogy a ráfordítások arányát emeljék a GDP 4 százalékára.
A vezetők jóváhagyták a NATO harckészültségének erősítését szolgáló, úgynevezett “30x4” tervet, amely 30 szárazföldi zászlóalj, 30 hadihajó és 30 repülőszázad 30 napon belüli bevetését irányozza elő. Döntöttek egy új iraki kiképző misszió létrehozásáról, a szövetség afganisztáni jelenlétének megerősítéséről és a hibrid támadások kivédését segítő egység felállításáról. Jóváhagyták a NATO két új parancsnokságának a létrehozását is, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságnak pedig kézbesítették a tagsági meghívót.
A résztvevők késő esti vacsorájukon tárgyaltak Oroszország és a NATO viszonyáról.
