Babis végre nyeregben, de nem csatlakozik Orbánékhoz

Publikálás dátuma
2018.07.12 09:51

Fotó: AFP/
A rendszerváltás óta először kerültek a hatalom közelébe a cseh kommunisták, és meg is kérték az árát Andrej Babis támogatásának. A furcsa koalíció által támogatott kormányfő ugyan populista, de feltehetően nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.
Első ízben lett a parlament által megszavazott kormánya Csehországnak a tavaly októberi parlamenti választás óta. Andrej Babis miniszterelnök pártja (ANO) és a szociáldemokraták (CSSD) koalíciója a kommunisták (KSCM) külső támogatásával kapott 105 voksot a 200 tagú törvényhozásban. A szavazás idején tüntetést rendeztek a parlament épülete előtt. Amiatt tiltakoztak, mert Babis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint uniós támogatásokat használt fel törvénytelenül, emiatt hazájában is eljárás indult ellene. A voksolás után személyesen kívánt beszélni a megmozdulás résztvevőivel, de visszavonulót kellett fújnia. Miroslav Kalousek, a TOP 09 ellenzéki párt frakcióvezetője ezért gyávának nevezte. Az új kabinetben az ANO-nak öt miniszteri tárca jutott, a szociáldemokratáknak papíron öt. Azért csak papíron, mert miután Milos Zeman elnök elutasította a CSSD által jelölt Miroslav Poche külügyminiszteri kinevezését, a tárcát végül Jan Hamácek belügyminiszter, a szociáldemokraták elnöke irányítja. A kormányfőnek az utolsó pillanatban új igazságügyi minisztert is ki kellett jelölnie az alkotmányjogász professzor Jan Knezínek személyében. Tatana Malá azért mondott le a posztról, mert plagizálás vádjával illették.
Prágában szerda este tiltakozó akciókat tartottak amiatt, hogy a kommunisták az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerültek a hatalom közelébe. Kabineten kívüli támogatásukért komoly árat kértek, így például a minimálbér fokozatos emelését, a visszaadott egyházi vagyon megadóztatását. Vojtech Filip pártelnök meggyőződését fejezte ki, hogy az új kabinet megszavazása „jó hír az országnak”. A kommunisták szerepvállalását élesen bírálták a jobboldali ellenzéki pártok. Az ANO és a CSSD a kommunistákkal együtt elvileg 108 mandátumra támaszkodhat a képviselőházban, a bizalmi szavazáson azonban csak 105 voksot kaptak. Hiányzott az ülésteremből az ANO és a kommunisták egy-egy képviselője, Milan Chovanec volt szociáldemokrata belügyminiszter pedig jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a kormányt, mert ez a lelkiismerete ellen való lenne.
A parlamenti ülést Milos Zeman elnök beszéde vezette be, aki közölte, az államfő kötelessége, hogy támogassa a kormányt, amelyet előzőleg kinevezett. Beszéde alatt a TOP 09 képviselői az államfővel szembeni tiltakozásul elhagyták az üléstermet. Andrej Babis elismerte, nehezebben alakult meg a vártnál az új kabinet, ám szerinte a kormány programja jó. Babist ugyan a nemzetközi sajtóban populistának nevezik, az eddigi megnyilatkozásai alapján ő nem válik az Európai Unió fenegyerekévé, és nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.
2018.07.12 09:51

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58