Quaestor - Nyoma sincs az eltűnt 220 milliárdnak

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:42

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A nemzetközi közösség segítségét kérik a Quaestor-károsultak, hogy az állami kártalanításon túl a felszámolási eljárásban is érvényesíthessék kártérítési igényüket – közölte az MSZP elnökhelyettese csütörtöki, a Parlament déli bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján.
Szakács László - közel ötven, tiltakozó táblákkal összesereglett károsult jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a felszámolás sorsára jutott brókercégnél 220 milliárd forint eltűnt, miközben a pórul járt ügyfelek száma elérte a 32 ezret. A politikus a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy az állam a kártalanítási alapból a kisbefektetők kárának 17, illetve 25 százalékát fizette ki, majd elvették tőlük annak jogát, hogy saját követelésük után menjenek.
Olyan jogszabály született az ügyben, amelynek révén a károsultak az állami kártalanításon túl nem érvényesíthetik követelésüket a felszámolási eljárásban, vagy ha a felszámoló csalárdul járt el, akkor a felszámoló ellen sem. Erről küldenek a helyzetet ismertető levelet az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, valamint a Budapesten akkreditált uniós és NATO-tag országok külképviseleteinek. Kérik, hogy adják vissza a károsultaktól elvett jogokat - mondta Szakács László.  A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vevő Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője lapunknak elmondta, hogy a levelet azért írták meg, mert az úgynevezett Sargentini-jelentésben „egy félmondat erejéig” szerepel a Quaestor-ügy is, és az a szándékuk, hogy a képviselők ennek a három esztendeje húzódó ügynek a részleteit is megismerjék. A károsultak képviselője azt állította, hogy az eltűnt Quaestor-vagyon már régen kormányközeli vállalkozóknál van, de ennek bizonyítékáról nem beszélt. Az már eddig is ismert volt, hogy egyes minisztériumokat, önkormányzatokat és a VIP-listán szereplőket olyan időpontban is kifizették, amikor a kisbefektetők előtt már zárva voltak a brókercég pénztárai. A károsultak képviselője szerinte ez is a jogállamiság magyarországi helyzetét illusztrálja.  Szakács Lászlótól érdeklődtünk a ferencvárosi Duna-parton, a Csepel-szigettel szemben fekvő, egykori Quaestor-tulajdonú Duna City Projekt sorsa iránt. A 33 hektáros területet a felszámolás alól kivonták és a valós érték 10 százalékáért értékesítették a magyar államnak, pedig ennek reális értéke fedezetet nyújthatott volna a károsultak követelésének kielégítésére. A károsultak azt is sérelmezték, hogy a Quaestor-csoport vezetői közül senki nincs előzetes letartóztatásban, házi őrizetben vannak, illetve szabad lábon védekeznek.  (E sorok írója is találkozott a nagykörúti villamoson az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával, illetve a másodrendű vádlott feleségével.) Ennek kapcsán megkérdeztük Pap Gábor ügyvédet, Tarsoly Csaba védőjét, hogy mit szól ahhoz, hogy egy ilyen nagy értékre elkövetett bűncselekmény kapcsán nem alkalmazzák az előzetes letartóztatást. Az ügyvéd a házi őrizetet is túlzottnak tartotta. A per állásáról elmondta, hogy  rendkívül lassan haladnak, a szép számú tanú közül még mindig az első kettő, legfontosabb tanú meghallgatásánál tartanak. Eközben a nem megfelelő nyomozati munka miatt a bíróságnak kell újabb és újabb  bizonyítékokat begyűjtenie. A peranyag óriási, több millió oldal terjedelmű. Ami az utóbbi időben újabb vádipontokkal egészült ki - így lehetetlen pillanatnyilag megmondani, hogy mikorra várható első fokú ítélet a brókerperben.
2018.07.12 18:42

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41