Patthelyzetet hozhat a fideszes buszcég bedőlése

Publikálás dátuma
2018.07.13 07:30

Fotó: kormany.hu/ Botár Gergely
Befagyaszthatja a kormány a BKV régen elaggott járműparkjának a felújítását.
Szorult helyzetbe került a BKV, a „nemzeti buszgyártó cég” szerepére kiválasztott Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) becsődölése után a közlekedési vállalatnak most máshonnan kell mielőbb legalább két tucat buszt szereznie. Hamarosan el kell kezdeni ugyanis a hármas metró középső szakaszának felújítását, és a pótló járatokhoz elengedhetetlenek az új buszok. Szakmai forrásaink szerint elképzelhető ugyan, hogy a súlyos építőipari munkaerőhiány miatt végül „szétcsúszik” a metró egyes szakaszainak a felújítása, így a BKV egyik szakaszról a másikra vezényelheti át a pótlóbuszokat, de ez legfeljebb lélegzetvételnyi időt ad a cégnek. A közlekedési vállalat buszflottája ugyanis elöregedett, óvatos becslések szerint is legalább évi 30 új buszra lenne szükség a működőképesség fenntartásához. Úgy tudni: miután a BKV és a Volán nyakára erőltetett kormányközeli buszgyártó kiesett a csatasorból, most a fővárosi cég arra kéri az ügyben illetékes Palkovics László innovációs minisztert, hogy engedélyezze, újra maga a közlekedési vállalat szerelhessen össze járműveket. Így évente egy tucat új busz állhatna forgalomba. Csakhogy egyesek szerint kérdéses még az is: akarja-e egyáltalán a kormány azt, hogy mielőbb megoldódjon a buszmizéria? Forrásaink szerint ugyanis a Budapest megrendszabályozásán ügyködő Orbán-kabinet az önkormányzati választásokig elhúzódó patthelyzetet alakíthat ki.
Az mindenesetre tény, hogy nem csak szakmai szempontok este latba ebben az ügyben. Egy forrásunk arra emlékeztetett: már az év elejére teljesen nyilvánvalóvá vált a IEAG-ra épített „buszstratégia” működésképtelensége. A BKV-nak 2,7 milliárd forintért 30 Modulo buszt ígérő cég rendre nem tudott eleget tenni a szerződési határidőknek, és – mint arról lapunk is írt – műszaki gondok voltak a konstrukcióval. A kormány azonban, aligha függetlenül a tavaszi választástól, a az év első felében még „nem engedte” bedőlni a 2016-ban meghirdetett „nemzeti buszstratégia” letéteményesének számító Fidesz-közeli vállalkozást. Most mégis látványosan elengedték a cégvezetés kezét. A vállalkozást finanszírozó Mészáros Lőrinc-közeli MKB felmondta a cég hitelét, mire a súlyosan eladósodott üzem csődvédelmet kért maga ellen. A BKV és a Volán erre hivatkozva próbál most megszabadulni a rájuk erőltetett IEAG-szerződésektől. Ez azonban nem lesz könnyű: nem sokkal a csődeljárás bejelentése után a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nagy hirtelen „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek” nyilvánította az egyébként hónapok óta gyakorlatilag nem üzemelő IEAG-t. Stratégiai cég esetében pedig nem lehet csak úgy felmondani a szerződéseket. Ha a cég (vagy a kormány) köti az ebet a karóhoz, úgy a BKV és a Volán könnyen beleragadhat a rájuk erőltetett megrendelésekbe. Van erre esély. Az ITM közleménye szerint a kormány továbbra is „nemzetgazdasági érdeknek” tekinti a hazai buszgyártást. Az IEAG egyébként iskolapéldája annak, hogy hiába van egy cégnek kormányközeli tulajdonosi köre, hiába garantálja a személyre szabott jogszabályokat és az egyszereplős piacot a politika, a magas hozzáadott értéket megkövetelő ágazatban a siker így sem biztos. Márpedig forrásaink egyöntetű véleménye szerint a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz is köthető főtulajdonos Mészáros Csaba vállalkozásának a fő problémája a krónikus szakemberhiány volt. Így hiába tette a kormány különféle jogszabály módosítással gyakorlatilag megkerülhetetlenné a buszgyártót, az végül még az ajándékba kapott, személyre szabott megrendeléseknek sem tudott megfelelni.
2018.07.13 07:30
Frissítve: 2018.07.13 07:30

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sputnik/ Alekszej Vivitszkij
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

2018.07.19 17:15

Rétvári uniós adományokat osztva szidta Brüsszelt

Publikálás dátuma
2018.07.19 16:08
Rétvári Bence bírálja az EU-t, mögötte az uniós forrásból származó adományok
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az Európai Unió inkább támogatja az illegális bevándorlást, mint a rászoruló családokat – mondta a államtitkár Kismaroson, miközben EU-forrásból származó élelmiszer-adományt adott át a rászoruló családoknak.
A politikai skizofrénia iskolapéldáját mutatta be Rétvári Bence államtitkár Kismaroson: a térség országgyűlési képviselője sajtótájékoztató keretében osztott ki élelmiszercsomagokat hátrányos helyzetű családoknak, és egy levegővel bírálta a rászorulóknak hátat fordító Brüsszelt.   
Eközben egy óriási molinó hirdette a háta mögött, hogy az élelmiszercsomagokat a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 18,2 milliárdos keretéből vették, (amire főként az Európai Unió adott pénzt). Azt ugyan a parlamenti államtitkár is elismerte, hogy a program uniós és hazai támogatással valósult meg – a portfolio.hu korábbi cikke szerint az EU közel 94 millió eurót, a magyar kormány 16,6 millió eurót adott a közösbe –ám ettől függetlenül bátran állította, hogy az unió inkább az illegális bevándorlást, mint a rászoruló, szegény családokat segítené.
Az államtitkári beszámoló szerint eddig országosan 250 ezer csomagot adtak át a rászorulóknak , ami 2500 tonna élelmiszert jelent. A családok támogatásánál a gyermekek hároméves kora a határ, alatta csomagot kapnak a családok, a korhatár felett pedig szociális gyermekétkeztetésben részesülnek, írta a sajtótájékoztató kapcsán az MTI. Rétvári arra is kitért, hogy a korábbi 29 milliárd helyett 79 milliárdra emelték gyermekétkeztetésre szánt keretet, a hajléktalanoknak pedig 750 tonna élelmiszert osztottak ki (valószínűleg akkor, amikor nem életvitelük miatt vegzálták éppen őket a rendőrök).   
Az RSZTOP keretből zajló élelmiszerosztás ez európai csalás elleni hivatalt (OLAF) is érdekli: korábban a 24.hu írta meg, hogy az OLAF előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós projekt hazai megvalósításánál. 
2018.07.19 16:08