Otthonápolás: "semmilyen konkrétumot nem sikerült megtudnunk"

Publikálás dátuma
2018.07.12 20:49
Tüntetés a Parlament előtt június 20-án
Fotó: / Kállai Márton
Kissé csalódottan távoztak csütörtök délután a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület és a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport képviselői az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Báthori utcai épületéből, ahol két és fél órán át egyeztettek a szaktárca illetékeseivel az otthoni ápolás munkajogi és anyagi elismerése érdekében – egyelőre eredménytelenül.
– Sajnos semmilyen konkrétumot nem sikerült megtudnunk arról, milyen azonnali, vagy 2019-től érvényes változásokat tudna bevezetni a kormány. Mindössze arról próbáltak meggyőzni minket, hogy jó szándékkal állnak a problémáinkhoz, valamint a türelmünket kérték, mivel hogy ez csak egy első körös egyeztetés volt. 
Mi pedig felhívtuk a figyelmüket arra, hogy immáron öt éve küzdünk az otthoni ápolás elismeréséért, és még mindig nem történt semmi
– nyilatkozta a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Csordás Anett, a Lépjünk! Egyesület elnöke.
Az egyeztetésen a minisztérium legmagasabb beosztású vezetője Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára volt, de ő nem állt ki az újságírók elé.  Azok a szülők – sokszor egyedülálló anyák –, akik halmozottan sérült gyermeket nevelnek, nem tudnak munkát vállalni, hiszen a sérült gyermek gondozása 24 órás „műszak”. 
Az állam „kiemelt” esetben maximum 52 800 forinttal honorálja munkájukat, az ápolási díj összege nálunk az egyik legalacsonyabb az unióban.
Magyarországon jelenleg 12 ezerre tehető a tartós ápolást végző családtagok száma. A civilek azt szeretnék elérni, hogy a kiemelt ápolási díj január elsejétől minimálbéres munkaviszonyt jelentsen, és azonnal emelkedjen legalább 50 ezer forinttal.  – A kormánynak be kell látnia, hogy azonnali intézkedések kellenek. Mi tovább folytatjuk a küzdelmet, legközelebb július 20-án, a Parlament előtt demonstrálunk, kérve a döntéshozókat, hogy mihamarabb lépjenek az otthoni ápolás munkaként történő elismerése ügyében – mondta Csordás Anett. Az aHang kampányplatform oldalán nemrég egy petíció is indult, amit már 30 ezren írtak alá.
2018.07.12 20:49
Frissítve: 2018.07.12 20:58

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49