Megfojtják-e az ellenzéki pártokat, vagy sem – gyakorlatilag ilyen magasra emelte a tétet a Fidesz annak érdekében, hogy az Országgyűlés látszólag egyhangúlag fogadja el a képviselők fizetésének felhizlalásáról szóló kormánypárti javaslatot. Ez azért volt különösen fontos a Fidesz-KDNP pártszövetség számára, mert így elérhették: ne lehessen tematizálni a közbeszédet pénzéhes fideszes honatyákat emlegetve. A kormánypárti javaslat szerint a képviselők járandósága a bruttó havi átlagfizetés háromszorosa lenne, azaz az eddigi 748 ezer forintól 948 ezer forintra nőne. A frakcióvezetők ennek a dupláját kapnák, helyetteseiket a másfélszerese illetné meg.
A tervezetet első körben minden ellenzéki párt visszadobta. Ekkor a Fidesz módosította saját javaslatát, az új verzió azonban gyakorlatilag kiradírozta volna az ellenzéki pártokat – pontosabban a jelenlétüket – az ország számos pontjáról. A kormánypárt ugyanis úgy döntött, a finanszírozást tekintve különbséget tesz az egyéniben győző, illetve listáról bejutó képviselők között – mégpedig az előbbiek javára. Nem véletlenül: a Fidesz 117 honatyája közül 91 nyert választókerületben, míg a többi képviselőcsoport esetében nagyjából fordított az arány. A Fidesz megduplázta volna az „egyéni honatyák” szakértői keretét, ez – tekintve, hogy a képviselői tiszteletdíj kétszerese – majdnem két millió forintra kerekedett volna. A listás honatyák viszont ugyanúgy csak az alapfizetésükkel egyező summát költhetnének, mint most. A kormánypártok azt is javasolták, hogy az egyéniben bejutó képviselők „iroda üzemeltetési” költségtérítésre a tiszteletdíjuk 90 százalékát kapják, ez mintegy 853 ezer forint jelentene. Ellenben a listás honatyáknak ugyanerre a célra csak a fizetésük 20 százalékának megfelelő összeget költhették volna el, körülbelül 190 ezer forintot. Miközben eddig a képviselők mintegy 380 ezer forintot fordíthattak erre a célra.
Ezzel párhuzamosan a Fidesz a frakciók támogatásának rendszerét is átalakította volna. A jelenlegi szisztéma ugyanis egy alapdíjat (a honatyai tiszteletdíj 10-szeresét, azaz körülbelül 7,5 millió forint) biztosít a képviselőcsoportoknak és ezt fejeli meg a egy újabb – a honatyák számától függő – tétel. Utóbbi képviselőnként „az alapfizetés” 40 százaléka (mintegy 300 ezer forint), amennyiben ellenzéki képviselőről van szó, és 30 százaléka (körülbelül 224 ezer forint), amennyiben kormánypártiról. Az új rendszer azonban törölte volna az alapdíjat, és csak a képviselők után fizetett volna (nem téve köztük különbséget).
Összességében - magyarázta Harangozó Tamás szocialista képviselő -, az MSZP elveszítette volna támogatása felét, a Jobbik búcsút inthetett volna 40 százalékának, az LMP és a DK a szakértői és a frakciópénzek kétharmadát bukta volna, míg a Párbeszéd a 80 százalékát. A Fidesz mérlege viszont majdnem 80 százaléknyi plusz lett volna.
Mindez azt jelentette volna, hogy az ellenzék az ország felében még egy irodát sem tudott volna fenntartani. A helyzet ugyanis az, hogy ezeket a pénzeket ugyan az országgyűlési munkára költik a képviselők, de felhasználásukat úgy alakítják, hogy a választókerületben is tudjanak infrastruktúrát működtetni. Ráadásul az egyéni képviselők az irodaüzemeltetési pénzeket az egyéniben győztesek a választókerületükben kötelesek elkölteni, így a listás képviselők olykor több megyét is lefedtek. Az új szabályok tehát akár egész megyéket „ellenzék-mentesíthettek" volna.
- Amennyiben a Fidesz módosítói átmennek, akkor csak a kormánypárt képviselőivel, a kormányhivatal embereivel vagy a zömében fideszes önkormányzatokkal találkozhatnának az emberek. Senkitől nem kérhetnének segítséget, márpedig egy tisztességes ellenzéki párt nem hagyhatja magára a választóit - érvelt Harangozó Tamás.
Így az ellenzéki pártok eldönthették: továbbra is nemet mondanak a Fidesz fizetésemelési javaslatára, és cserébe a Fidesz kivérezteti őket, vagy rábólintanak a kormánypárt kérésére, és így életben maradnak. Utóbbi történt (az LMP nem volt jelen és nem szavazott, a DK nemmel voksolt), így a Fidesz hagyta, hogy a Jobbik felpuhítsa javaslatait. Ennek szellemében a frakciófinanszírozás lekerült a napirendről, az egyéni illetve listás képviselők megkülönböztetése megmaradt, de utóbbiak "irodakerete" a tiszteletdíj 70 százalékára emelkedett.
