devizahitel;Horvátország;

2018-07-16 09:14:00

A példa

Még néhány nappal ezelőtt is, ha feltették azt a kérdést, hogy mi is a különbség Horvátország és Magyarország között, akkor könnyedén rávághattuk a választ: ők eredményesen tudnak futballozni, ami rólunk aligha mondható el. Csütörtökre - nem kételkedve mindennek az igazságában - ismereteink kibővülhettek azzal, hogy a szomszédos országban a társadalom érdekei előbbre valóak, mint az üzletiek. A zágrábi legfelsőbb kereskedelmi bíróság ugyanis 

sérelmesnek tartotta azt a módot, ahogyan a horvátországi bankok a svájci frank alapú jelzáloghitelt 2004 és 2008 között nyújtották, mert nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról. 

Hasonló cipőben járhatott az az 1,2 millió magyar devizahiteladós, aki jól emlékezik kölcsöne rakétasebességgel emelkedő árfolyamára, amit még a kamatok látványos növekedése is kísért. A zágrábi bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a törlesztőrészletek szinte megfizethetetlenné válásának oka nem más, mint a bankok tisztességtelen magatartása. Eddig a következtetésig a magyar bíróságok is eljutottak, ám itt megálltak. Az alaphelyzet visszaállítása elmaradt.

Csak keserű vigaszt jelenthet a mieinknek, hogy a horvát igazságszolgáltatás is csak többszöri nekifutás árán jutott el a verdikt kimondásához. A perek ugyanis 2011-ben indultak, és számos egymásnak is ellentmondó ítélet megszületését követően értek el a megfellebbezhetetlenig. A horvát devizahiteladósok öröme ráadásul nem lehet teljes, hiszen az ítélet csak a svájci frankosokra vonatkozik, és 50 ezer lezárt szerződésű ügyfélnek még pert kell indítania. Vagyis további évek is eltelhetnek, míg a szabálytalanul beszedett pénzükhöz hozzájuthatnak.

Fellobbantja-e a magyar devizahitelesek számára a remény sugarát mindaz, ami a szomszédságunkban történt? Önmagában aligha. Ehhez politikai támogatás is kell. A szocialisták mindenesetre benyújtanak egy a horvátokéhoz hasonló indoklású törvényjavaslatot. Kérdés, hogy a Fidesz milyen indítékkal utasítja majd el.