Putyinék diktálhatták a paksi határidőt

Amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott és elkezdődött az eszmecsere, az oroszok már pontosan tudták a terminusokat - ennyit az egyenlőtlenségről.

Az orosz fél már azelőtt közzétette a paksi bővítés építési munkáinak várható kezdő időpontját, hogy arra Orbán Viktor kormányfő rábólinthatott volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásán – erre utal legalábbis az a tájékoztató, amelyet kizárólag orosz újságírók kaptak meg a két politikus múltheti találkozója előtt. Információink szerint az „előkészítő háttéranyagban” az állt: „A kormányközi megállapodásnak megfelelően a Roszatom állami vállalat komplex munkálatokat végez a paksi atomerőmű további teljesítmény-növelése érdekében, amely magába foglalja a két új blokk tervezését, felszerelését és üzembe helyezését. 2017. március 6-án Budapest befejezte a projekt egyeztetését az Európai Bizottsággal. Az építés kezdete 2018 vége, de nem később, mint 2019. október 27-e.”

Vagyis, amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott, az oroszok már tudták, hogy mikor kezdődik az építkezés, ráadásul ezt már ki is szivárogtatták a sajtónak. Ez megkérdőjelezheti azt, hogy a határidőket tekintve egyenlő félként tárgyalt a két kormányzati delegáció, főleg, hogy – mint a Portfolió.hu emlékeztetett rá – Süli János bővítésért felelős miniszter korábban 2020-ra tette az érdemi munkálatok megkezdésének idejét.

Egyébként nem először fordul elő, hogy a múlthetihez hasonló tárgyalásról szándékos orosz kiszivárogtatás útján kerülnek nyilvánosságra az érdemi információk. Ehhez képest a miniszterelnöki sajtóiroda sem a dátumot, sem egyéb konkrétumot nem közölt, csak annyit, hogy „a felek megállapították: a bővítéssel kapcsolatban minden a korábban kialakított menetrend szerint halad”. Információink szerint a magyar fél jelenleg vért izzadva próbálja felpörgetni a beruházás engedélyeztetését, miközben az oroszok ismét türelmetlenkedni kezdtek. A Fidesz ezért még az atomenergia törvényhez is hozzányúl, pénteken szavaznak egy olyan módosító indítványról, amely – legalábbis az ellenzéki narratívák szerint - lazítja a független műszaki szakértők összeférhetetlenségi szabályait.

Úgy tudjuk, Süli János egy magyar delegációval vett részt június végén Párizsban a World Nuclear Exhibition-ön, az atomipar legrangosabb szakkiállításán. Forrásunk szerint itt is folyt informális tárgyalás a bővítésről a Roszatom vezetőivel, az egyik témát a határidők, a másikat a költségek jelentették. Informátorunk szerint „mindkettőben lehetnek még nyitott kérdések”, pedig a szerződés elvileg fix árat tartalmaz, tehát attól már nem lehet eltérni. Ezt egyébként Aszódi Attila, a bővítésért felelős államtitkár is rendszeresen hangsúlyozza. Ezek a „nyitott kérdések” szóba kerülhettek Moszkvában is, egy fideszes forrásunk szerint „ezeket sínre kell tenni szeptemberig, amikor Putyin Budapestre jön”.