Országgyűlés;

„Meglepő a szolgai ostobaság” – ellenzéki lét a harmadik kétharmadban

Megérte-e beülni a parlamentbe? Milyen szerepet szán a kétharmados többség az Országgyűlésnek? Mi lehet a megoldás az ellenzék számára? Képviselőket kérdeztünk a harmadik kétharmad első ülésszakának tapasztalatairól.

Mennyivel lennénk előrébb, ha azt mondtuk volna, hogy köszönjünk, ezt a platformot is feladjuk? – így reagált egy ellenzéki országgyűlési képviselő, amikor körkérdésünkkel őt is megkerestük: a múlt héten lezárult első ülésszak után hogy látja, megérte-e beülni a parlamentbe a harmadik Fidesz-KDNP kétharmad után?

Azt Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője, Harangozó Tamás az MSZP, Keresztes László Lóránt az LMP, Tordai Bence a Párbeszéd, valamint Vadai Ágnes a DK frakcióvezető-helyettese is elismerte, számítottak arra, hogy amit a hatalom kétharmaddal meg akar szavazni, azt meg is szavazzák.

„Annak, hogy az ellenzék alternatívát tudjon állítani, továbbra is egy eszköze, hogy a parlamentben elmondja a véleményét”

– fogalmazott Harangozó Tamás. Az MSZP nem várná meg a T. Ház szeptemberi kezdését a nyári szünet után, rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznének a devizahitelek ügye miatt. Ehhez kell együttműködés más ellenzéki pártokkal is, de Harangozó biztos abban, hogy ebben a témában nem lesz vita. – Legutóbb Horvátországban, de most már Szlovéniában és Romániában is úgy döntöttek a bíróságok, hogy a svájci frank alapú hitelezés szabálytalanul történt, a kormányok pedig léptek is. - Óriási terhet vettek le a lakosság válláról azzal, hogy semmisé nyilvánították a hiteleket, annak minden következménnyel együtt – hangsúlyozta a szocialista frakcióvezető-helyettes.

– Mégiscsak tesz lépéseket a kormány az otthonápolás ügyében, ha másért nem, ezért már megérte beülnünk a parlamentbe – érvelt Vadai Ágnes. A DK frakcióvezető-helyettese szerint a mostani országgyűlésben a fideszesek stílusa rosszabb, mint eddig volt, mindenkit mérhetetlenül lenéznek, egyedül a saját maguk igazát ismerik el, még ha az egész világgal is mennek szembe:

„Az a szolgai ostobaság, amivel a szakmai érvekkel szemben is kiszolgálják Orbán Viktor hatalmát még nekem is meglepő, pedig végigéltem az elmúlt nyolc évet.”

Keresztes László Lóránt úgy vélte, látszik, hogy a Fidesz milyen szerepet szán a parlamentnek. – Egyrészt nem nagyon vannak vitaképes kormánypárti képviselők az országgyűlésben. Akik pedig vitaképesek, azokat nem engedik vitatkozni – legalábbis Keresztes szerint.

„Konszolidációra nem, viszont a lekezelő hangnemre, az arroganciára fokozottabban lehet majd számítani, mint korábban”

– vélekedett a Jobbik újonc országgyűlési képviselője. Jakab Péter úgy kezdte parlamenti karrierjét, hogy első felszólalásában bűnözőknek nevezte a képviselőket.

– A rosszalló tekinteteket felfedezi az ember, és hallom, hogy lényegében bunkónak tartanak a kormánypártiak. Én azt a stílust próbálom bevinni a parlamentbe, hogy a nép egyszerű fia szembesíti a tisztelt nagyurakat az elkövetett bűnökkel. Ha ez bunkóság, akkor a népet tartják bunkónak, nem engem – vélekedett a politikus.

Abban az ellenzéki képviselők egyetértettek, hogy a parlament stílusa rosszabb, mint volt, de abban már eltértek a vélemények, mi lehet számukra a megoldás.

– Azt szeretnénk, hogy végre sikeres legyen ebben a ciklusban az érdemi szövetségépítés az ellenzéki oldalon – szögezte le Harangozó Tamás, aki szerint új irányt kezdtek a Párbeszéddel a közös frakciószövetségük miatt.

 Az LMP is megújulna. – Az új frakciónk megalakulásakor vállaltuk, hogy más filozófiával fogjuk végezni a parlamenti munkát és konkrét, helyben értelmezhető ügyeket viszünk az országház falai közé. Nyilván elmondtuk a véleményünket a Fidesz által diktált tempó mellett a törvényjavaslatokról, de emellett rengeteg helyi ügyet jelenítettünk meg – fogalmazott Keresztes az LMP eddigi parlamenti munkájáról.

Vadai Ágnes emlékeztetett: a DK arra tett javaslatot az ellenzéki pártoknak, hogy csináljanak alternatív parlamentet. – Olyan valós kérdésekkel foglalkoznánk, amelyek valóban érintik a magyar társadalmat. Azt láttuk, hogy az ellenzéki pártok egy része magával volt elfoglalva, reméljük, ősszel megfontolják az ötletünket – reménykedett a DK politikus.

Abban is megoszlottak a vélemények, hogy miként lehetne „láthatóvá” tenni az ellenzéki pártokat.

„Az öncélú pimaszkodás nem helyes út. Az országgyűlésben dolgozunk, van egy méltóság, amelyet meg kell adni, függetlenül attól, ki van kormányon”

– utalt Keresztes, Tordai Bence párbeszédes képviselő felszólásaira, amelyekben letegezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Ugyanakkor az LMP társelnöke Varga-Damm Andrea minapi akciójával szimpatizált. Mint megírtuk, a jobbikos képviselő a hétvége egy részét a miniszterelnök dolgozószobája előtt töltötte, hogy emeljék az ápolási díjat, valamint függesszék fel a devizahitel-károsult családok kilakoltatását.

A külföld miatt kell a parlamenti legitimációAz ellenzéknek vannak olyan, a parlamenti és kormányzati ellenőrzéshez kapcsolódó jogosítványai, amelyek miatt érdemes bent lennie. Az interpellációkra, kérdésekre a kormánynak kötelező válaszolnia,  ennek nagy a jelentősége azokban az időkben, amikor a miniszterek, államtitkárok nem állnak szóba a sajtóval – fogalmazott lapunknak Reiner Roland. Az Integrity Lab elemzője szerint az egyik legerősebb eszköz az Orbán Viktornak feltett azonnali kérdés. Ez az a helyzet, amikor az ellenzék szemtől szembe konfrontálódhat a miniszterelnökkel, fontos eszköze ez annak, aki az ellenzék vezetőjeként akar fellépni. Az elemző úgy véli, látható és várható, hogy a kormány egyre több jogot von majd magához, ezzel valamelyest tovább üresedik a parlamenti munka, de a főbb törvények, alkotmánymódosítások továbbra is az országgyűlésben születnek majd. - Ez a fajta parlamenti legitimáció a kormánynak kifelé, a külföld felé is fontos – hangsúlyozta Reiner.

Volt, akit elárasztott pincéjéből kellett kimenteni, de rengeteg autóra és több épületre is borult fa.