Az NB I-ben is akad klub, ahol bíznak a saját nevelésű játékosokban

A Puskás Akadémia és a Kisvárda szinte csak idegenlégiósokból álló kerete mellett akad azért pozitív példa is. A saját nevelés a jelek szerint meg is éri, a fiatalok gólokkal hálálják meg a bizalmat.

MTK Budapest, Debrecen, Budapest Honvéd – így festene a labdarúgó NB I dobogója a múlt hétvégi idényrajt után, ha a klubokat aszerint rangsorolnák, hogy hány saját nevelésű játékosnak adtak lehetőséget az 1. fordulóban. A Honvédban hat, a DVSC-ben nyolc, míg az egyévnyi másodosztályú kitérő után visszatérő MTK színeiben kilenc plusz egy (ide sorolható az a Bognár István is, aki fiatalon szintén megfordult a kék-fehérek utánpótlásában) futballista pallérozódott a klub akadémiáján.

Az egykori növendékek egyébként gólokkal hálálták meg a bizalmat: az Újpestet 2-0-ra legyőző MTK-ban eredményes Lencse László és Kanta József korábban a Sándor Károly Akadémián nevelkedett, míg a Haladást 3-2-re felülmúló Honvéd harmadik találatát a Magyar Futball Akadémia növendéke, az első osztályban először eredményes Lukács Dániel jegyezte. A saját utánpótlásra kiemelten támaszkodó mindhárom egylet sikeres rajtot vett, azaz három-három pontot gyűjtött.

„Ezt az élet alakította így, jelen pillanatban ugyanis ők azok a játékosok, akikben mi hiszünk, akikben a sikeres élvonalbeli szereplés zálogát látjuk. Az csak plusz büszkeség számunkra, hogy ők nagy számban az akadémiánkról kerültek ki” – magyarázta a klub honlapján az MTK sportigazgatója, Polyák Balázs.

Az utóbbi három idényben a Magyar Labdarúgó-szövetség az úgynevezett fiatalszabály keretében plusz pénzt fizetett az élvonalbeli kluboknak az utánpótláskorú játékosok szerepeltetéséért, ezt a rendszert az új idénytől a négymilliárd forintnyi keretösszeggel életre hívott produktivitási pontszámítási rendszer váltja. Noha ez még olyannyira új, hogy egyelőre talán még a csapatok sem látják át, a cél változatlan: a fent nevezett csapatok példájának kiterjesztése.

„A Magyar Labdarúgó-szövetség továbbra is eltökélt, hogy minél több hazai játékos és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. A cél helyes volt, és ez a jövőben sem változik” – szögezte le korábban Roskó Zoltán a szövetség operatív igazgatója.