Oroszország;USA;

Korlátoznák Kína rakétáit is

Washington és Moszkva közösen keresi a XXI. század új fegyverzetellenőrzési modelljét, amibe Donald Trump szerint Pekinget is be kell vonni.

A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Oszakában megállapodott abban, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat ennek az új keretrendszernek a kidolgozása érdekében. A két vezető a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót összefogó, G20-ként emlegetett fórum csúcstalálkozójának első ülése után ült le egymással a japán városban.

Tavaly mind az Egyesült Államok, mind Oroszország jelezte, hogy ki fog vonulni a közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról még 1987-ben kötött szerződésből. Az INF-megállapodás idén nyáron minden bizonnyal érvényét veszti, és ennek a távlata esetleges újabb fegyverkezési verseny veszélyét vetíti előre. A nukleáris fegyverkezés kordában tartását szolgáló dokumentumok közül 2021-ben szintén lejár – hacsak nem döntenek a meghosszabbításáról - az úgynevezett új START-szerződés.

Szakmai elemzők egybehangzó értékelése szerint az amerikaiak legfőképpen azért nem tartják már alkalmasnak az INF-szerződést az atomháborús fenyegetés elhárítása terén, mert az még a szovjet-amerikai szembenállás idején fogant, csak a két akkori szuperhatalomra összpontosított. Időközben fölemelkedett a gyors ütemben fegyverkező Kína, az ázsiai nagyhatalmat azonban nem kötik fegyverzetkorlátozási megállapodások.

Putyinnal való oszakai megbeszélése után az amerikai elnök azt mondta, hogy nagyon jó a viszonya az orosz államfővel, és hogy ebből a kapcsolatból "sok pozitív dolog származik majd". A két vezető szintén megvitatta a japán városban az Iránnal, Szíriával, Venezuelával, valamint Ukrajnával kapcsolatos kérdéskört. Mind a négy témát az amerikai-orosz ellentétek jellemzik.  

Trumpnak ez volt az első találkozója Putyinnal azóta, hogy elkészítette jelentését Robert Mueller, aki különleges ügyészként eljárva, 22 hónapon át tartó vizsgálata során megállapította: Oroszország bizonyíthatóan beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásii kampányba – bár a Trump-kampánycsapat részéről az oroszokkal történt összejátszásra nem került elő bizonyíték.

A két vezető utoljára tavaly júliusban találkozott Helsinkiben, ahol Trump inkább az orosz államfő tagadásának adott hitelt, szemben az orosz beavatkozás tényét megerősítő amerikai titkosszolgálatok állításaival. Most, amikor újságírók megkérdezték az amerikai elnöktől, hogy mit mondott Putyinnak a közelgő, 2020-as elnökválasztással kapcsolatban, tréfás hangon azt válaszolta: „azt, hogy ne avatkozzanak be”.

Donald Trump több más különmegbeszélést is lebonyolított a japán városban tartott G20-as rendezvény idején. Angela Merkelt „fantasztikus személyiségnek” nevezte, és hozzátette: örül annak, hogy a barátjának mondhatja a német kancellárt. Merkellel beszélve, még szapulta egy kicsit a közben odahaza lezajlott vitát a demokrata párti amerikai elnökjelölt-aspiránsok között: az szerinte olyan unalmas volt, hogy - mint mondta, inkább a kancellárral való találkozóra készült fel a rendelkezésére álló szűkös idő alatt. 

Beszámolt Trump arról is, hogy „nagy barátok” lettek Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, és országaik „soha nem álltak ennyire közel egymáshoz”. Modival nem kétoldalú tanácskozása volt, hanem Abe Sindzó japán kormányfővel együtt hármasban találkoztak. Az amerikai elnök azt is felidézte: a múlt hónapban szintén Japánban járt, és ő adta át a díjat egy szumó birkózóverseny győztesének. Szerinte azóta „az egész világon erről beszélnek”.   

Aggasztó a világkereskedelem helyzeteA globális kereskedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmakat fogalmaztak meg a felszólalók a G20-ak csúcstalálkozójának nyitó ülésén. Jean-Claude Juncker, az európai bizottság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták lassítják a globális gazdaság növekedését. A vendéglátó Japán miniszterelnöke, Abe Sindzó hangsúlyozta: a globális gazdaság növekedése lassul, és hogy ezt sikerüljön megállítani, nem a meglévő ellentéteket kell felhánytorgatni, hanem az együttműködés bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, lépéseket kell tenni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) további reformjára. Külön találkozót tartott az öttagú BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság). A megbeszélésen Hszi Csin-ping kínai elnök az egyoldalú intézkedések és a protekcionizmus ellen szólalt fel. Vlagyimir Putyin orosz államfő kontraproduktívnak értékelte azokat a lépéseket, amelyek megpróbálják szűkíteni a WTO szerepét vagy felszámolni a szervezetet.

Hőhullám söpör végig Európán: már Németországban, Lengyelországban és Csehországban is megdőlt a júniusi melegrekord, vészhelyzet van 16 olasz városban, és hatalmas erdőtűz Katalóniában.