Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Intézet kutatói. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI Dénes Ádám vezette tudóscsoport eredményét a Science csütörtöki száma közölte – olvasható az Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Amikor megsérül egy agyterület – például egy fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében – rengeteg idegsejt szenved károsodást. A sérült sejteket helyre kell állítani, vagy ha ez már nem lehetséges, el kell takarítani. Ezt a munkát az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek. Ezek az agyi immunsejtek az agyban "járőrözve" figyelik az idegsejtek állapotát. Sérülés esetén akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet, és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket.
Az már korábban kiderült, hogy a mikrogliasejtek rendszeresen „lecsipkedik” az idegsejtek nyúlványainak végződéseit. Az idegsejtek ezekkel az úgynevezett szinapszisokkal kapcsolódnak egymáshoz, így alkotnak hálózatokat. A „lecsipkedés” segíti az idegsejtek közötti kapcsolatok karbantartását, megújulását. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy kertész rendszeresen megmetszi egy fa ágait. A kutatók kérdése az volt, hogy az idegsejtek belső állapotát is ezzel a „kertészkedéssel” mérik-e fel a mikrogliasejtek.
Forró pontok
Dénes Ádám és munkatársai abból indultak ki, hogy ez nem valószínű, ugyanis az idegsejtek nyúlványainak végei túl messze vannak a sejt központi részétől. A kutatók az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontokat” találtak, amelyeken keresztül fokozott mértékben kis buborékokban szabadulhatnak fel különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál. Úgy találták, a forró pontok lehetőséget biztosítanak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra: a mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát. A mikroglia a felfedezett kommunikációs útvonal révén, a forró pontokon keresztül lehet képes érzékelni az idegsejtek sérülését, és egyúttal valamiképpen segíteni regenerációjukat. Mindez teljesen új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott ismereteket – olvasható a közleményben.
A kísérleteket egér stroke-modellben végezték, azonban a most felfedezett idegsejt-mikroglia kapcsolat nagy valószínűséggel más idegrendszeri betegségekben is fontos szerepet játszhat. A kutatók a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja ezeken a forró pontokon miként változik meg például Alzheimer-kórban, epilepsziában, vagy érrendszer-eredetű demenciákban. A most felfedezett kapcsolat az emberi agyban is működik, így a kutatók reményei szerint teljesen új terápiás irányok nyílhatnak meg: a cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje, ha az idegsejttel baj van. Ezt követően lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyeken fokozódik az idegsejtek sérülése, és segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni.
A világ egyik legrangosabb lapjában megjelent eredmény különlegessége, hogy a magyar kutatók az agyi immunfolyamatok vizsgálatával teljesen új témát indítottak útnak, ezzel bővítve a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos „portfólióját" – írták.
