Számháború Brüsszelben

"Elvárom, hogy a tagállamok legalább olyan vehemenciával védelmezzék a költségvetés új prioritásait, például a klímasemlegesség megteremtését, a digitalizációt, a védelempolitikát, a migrációra szánt kiadásokat, mint a régieket: a kohéziós alapokat és a közös mezőgazdasági politikát" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetéséről szerdán rendezett strasbourgi parlamenti vitában.

A plenáris eszmecsere megelőzte az állam- és kormányfők február 20-ára tervezett rendkívüli brüsszeli találkozóját, amelyen a hosszútávú büdzsé lesz a téma. A csúcsot összehívó Charles Michel abban reménykedik, hogy azon a huszonhetek meg tudnak állapodni a bevételek és a kiadások főbb számairól. Uniós diplomaták azonban túl optimistának tartják az Európai Tanács elnökét, aki értesüléseink szerint leghamarabb pénteken, legkésőbb jövő hétfőn fog előállni számszerű javaslataival.

A jelenleg az asztalon fekvő előterjesztés, amely a december végén leköszönt finn soros EU-elnökség munkája, annyira elfogadhatatlan a tagállamok számára, hogy még vitát sem nyitottak róla.

A közösségi költségvetést a kormányoknak és az Európai Parlamentnek együtt kell elfogadniuk, az utóbbi azonban csak jóváhagyhatja, illetve elutasíthatja a huszonhetek által tető alá hozott kompromisszumot. A szerdai vitában a képviselők máris belengették a vétó lehetőségét, megfenyegetve a tagállamokat: ha a büdzsé nem fog összhangban állni a már jóváhagyott becsvágyó célokkal, akkor a törvényhozó testület nem szavazza meg.

Az EP jóval több összeget költene 2021-2027 között, mint akár a javaslattévő Európai Bizottság, akár a kormányokból álló EU Tanács. A képviselő-testület megőrizné a fejlesztésre és a mezőgazdaságra szánt alapokat, és az új prioritásokra is bőkezűen áldozna. Nem lehet kevesebb pénzből, több politikai célra költeni - fogalmazták meg többen a vitában. A képviselők szerint a kiadások szinten tartását, sőt emelését nem a tagállami befizetések növelésével, hanem új bevételi források bevezetésével lehetne elérni.

Manfred Weber, a kereszténydemokrata Európai Néppárt frakcióvezetője felszólalásában olyan “oligarcha-ellenes” szabályozást sürgetett, amely megakadályozza, hogy a jövőben túl sok uniós forrás kerüljön egy kézbe. Azt is szorgalmazta, hogy a jogállam tiszteletben tartása legyen feltétele a brüsszeli forráselosztásnak a következő keretköltségvetésben. “A független igazságszolgáltatás és a szabad sajtó a legjobb garancia arra, hogy a pénzt helyesen költik el” - fejtette ki. A jogállami feltételrendszer megteremtését az EP valamennyi EU-párti politikai csoportjának vezetője az egyik legfontosabb célnak nevezte.