Az építőiparban is megkezdődtek az elbocsátások

Egyre több alvállalkozó - mikró- és kisvállalkozás - függeszti fel a munkát az építőiparban: különösen jellemző ez Budapesten és az agglomerációs övezetben, ahol sok vállalkozás napi és heti ingáztatással hozza munkásait.

Minden szegmensben – állami, önkormányzati vagy magánmegrendelői körökben egyaránt - lelassult a teljesítésigazolások kiadása és a számlabefogadás is. A közepes, mikró és kisvállalkozói körben így rövid időn belül jelentősen romlott a cégek likviditási helyzete, illetve az elvégzendő munkák előfinanszírozási képessége – sorolja a koronavírus-járvány terjedése miatt az építőiparban jelentkező problémákat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségnek (ÉVOSZ) elnöke.

Az építőipari rendelésállomány 60 százalékát az idén az állami és önkormányzati megrendelések teszik ki. Az ÉVOSZ ezért korábban azt javasolta: ebben a körben kötelezően rendeljék el, hogy az Államkincstár a befogadott számlákat 5 munkanapon belül fizesse ki, így a generálvállalkozások mellett az alvállalkozók és a beszállítók is gyorsan a pénzükhöz juthatnának. Koji László szerint az utóbbi hetek tapasztalatai még inkább indokolttá teszik javaslatukat.

Az építőiparban az új projektek előkészítése is lelassult, a vállalkozások egyre kevesebb szerződést kötnek, egyre több vállalkozásnál jelentkeznek finanszírozási nehézségek. Az ágazat rendelésállománya kormányzati intézkedések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet – hívta fel a figyelmet az ÉVOSZ elnöke. Komoly problémát jelent a vállalkozásoknak a forint/euró árfolyam alakulása is, hiszen az építőiparban rengeteg importterméket is használnak. Az érvényben lévő vállalkozási szerződéseknél még 335 forintos euróárfolyamon kalkuláltak, azóta egy euróért volt, hogy 365 forintnál is többet kértek. Az építőanyag-kereskedések a beszerzési többletköltségeket a vevőre hárítják, a kivitelezők viszont nem tudják ezt érvényesíteni az árukban. Az ÉVOSZ ezért azt szeretné, ha az állami és önkormányzati, illetve a támogatással megvalósuló, 2020. március 31-ig megkötött szerződések esetében az import termékek elszámolása a számlával igazolt beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

Koji László kitért arra is, hogy az építőiparban dolgozó külföldi – ukrán, szerb – munkások jelentős része hazautazott. Igaz, ezzel egyidejűleg visszatértek Magyarországra a külföldön dolgozó magyar mérnökök, szakmunkások is, ám egyelőre csak töredékük jelentkezik itthoni cégeknél munkavégzésre. A mikró- és kisvállalkozói körben ugyanakkor megkezdődtek az elbocsátások is.

Az ÉVOSZ korában azt javasolta: a munkahelyek megtartása érdekében a kormány terjessze ki az építőiparra is az átmeneti járulékmentességet, hiszen az ágazatban felmerülő költségek 50-60 százaléka a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Most a szakszövetség azt is javasolja: az építőipar kapacitásbővítését és hatékonyságnövelését szolgáló idei évi 6 milliárd forintos pályázatnál legyen hangsúlyos szempont a munkaerő megtartása. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az építőipari cégek megmentéséért, annyit biztos, hogy az ágazat szerepel a támogatással újraindítandók listáján.