Az ellátási láncnak a feldolgozóiparban tapasztalt zavarai a harmadik negyedévben terhelték a bruttó hazai termék (GDP) növekedését, de szeptembertől az ipari termelés kezdett helyreállni.
Eközben az építőipar és a szolgáltatások tovább bővültek, mivel nem vezettek be nagyobb, a világjárvánnyal kapcsolatos korlátozásokat.
A jelentős ösztönző intézkedések célja a fogyasztás fellendítése 2022-ben, többek között a családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítés és a nagymértékű béremelések révén. A magas infláció azonban aláássa a háztartások vásárlóerejét és csorbítja a fogyasztói bizalmat. A beruházások bővülését korlátozza a hatóságok azon döntése, hogy a 2022-es költségvetési hiánycélt a GDP 1 százalékával csökkentik, elsősorban az állami invesztíciók visszafogásával. Az exportnövekedés a feltételezett, az ellátási lánc fokozatosan enyhülő zavarainak és a nemzetközi turizmus várható fellendülésének köszönhetően továbbra is dinamikus marad. A GDP bővülése az előrejelzések szerint 2023-ban tovább lassul 3,2 százalékosra, miután a gazdasági tevékenység visszatér a járvány előtti trendhez, és az átmeneti pénzügyi támogatások fokozatosan megszűnnek.
Az infláció az elmúlt hónapokban magas maradt, 2021 decemberében 7,4 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez képest. A fogyasztókat megvédte a nagykereskedelmi energiaárak emelkedésétől a lakossági energia hatósági árszabályozása és az üzemanyagárak ideiglenes befagyasztása. A maginfláció azonban tovább emelkedett, ami tükrözi a széles körű inflációs nyomást. A kormány február 1-től ideiglenes árszabályozást vezetett be egyes alapvető élelmiszerekre, ami a becslések szerint idén 0,1 százalékponttal csökkenti az inflációt. Az előrejelzések szerint a pénzromlás üteme a 2021-es 5,2 százalékról 2022-ben 5,4 százalékra emelkedik a magasabb termelési költségek és az erős fogyasztói kereslet miatt. Az előrejelzések szerint az infláció 2023-ban 3,6 százalékra mérséklődik.
