A kormány az üzemszünetet hirdető töltőállomások esetében a Molt kéri fel ideiglenes működtetésre - vázolja lapunk kérdéseire, illetve szombati tudósításunkra adott válaszként az olajcég.
A Mol stratégiai vállalat, felelős az ellátásbiztonságért, ezért minden térséget külön megvizsgál. Jelenleg több kút működtetésére is felkérte a Molt a kormány. Ám helyzetelemzést követően úgy látják: az adott térségekben biztosított az üzemanyagellátás,
az érintett (általuk meg nem nevezett) kutak 20 kilométeres körzetében ugyanis egy vagy több üzemelő töltőállomás is található. Ez azt jelenti, hogy az egységek átmeneti működtetése nélkül is jut elég üzemanyag minden helyi lakos számára, akár a Moltól, akár valamely versenytársától.
Természetesen ha olyan további helyszínek merülnek fel, ahol nem biztosítható az egyenletes és könnyen elérhető üzemanyagellátás, a Mol a jogszabály értelmében átmeneti időre átveszi az adott töltőállomások üzemeltetését. Stratégiai vállalatként ezt akkor is megteszik, ha ez többetköltséget jelent számukra - szögezik le.
A Mol lépése némiképp meglepte a szakértőket, a 480 forintos üzemanyagár-korlátról szóló tavaly november közepi rendelet első körben ugyanis az illetékes tárcavezető, jelen esetben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mérlegelésétől teszi függővé új szolgáltató kijelölését egy üzemszünetet hirdető kútra.
A rendeletben lehetséges szempontként kétségkívül megjelenik a 30 kilométeres kör figyelembe vétele. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az egy hónappal ezelőtti Kormányinfón azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy a (saját bevallásuk szerint a 480 forintos árkorlát okozta veszteségeik miatt) bezárt kutak 5 kilométeres körzetében található más ellátó. A novemberi árrendelet megjelenése utáni néhány napos határidőn belül csak a Mol jelentkezett a szünetelő kutakat átvenni hajlandó hazai szolgáltatók listájára. Február elején a hírek szerint legalábbis egy, bajnai töltőállomás bizonyosan, szabályosan bejelentette az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a tartós üzemszünetet, amire a szaktárca nekik azt felelte volna, hogy nem rendel ki más szolgáltatót a kút további működtetésére. (A témában az ITM mindeddig érdemi nyilatkozat helyett csak Fidesz-propagandafordulatokat hangoztatott.) Múlt heti információink szerint ugyanakkor nemrég legalábbis további három kút hasonlóképp bezárt és jelentett, amire válaszul a (témában szintén nem nyilatkozó) ITM már kijelölte a Molt a továbbműködtetésre.
Bár korábban a kormánypolitikusok a kijelölési rendszert az ellátás biztonságának szavatolásaként emlegették, a rendelet alapos vizsgálatával arra juthatunk, hogy a miniszteri kijelölés után az érintett szolgáltatónak nem kötelessége, csak joga az átvétel. Vagyis még a Mol is mérlegelheti a lépést.
Ebből a szempontból pedig az olajcég mostani döntése sokak szerint voltaképp borítékolhatónak nevezhető. Már a tavaly novemberi ársapka-döntés óta több szakértő úgy látta, hogy a Molnak valójában nem érdeke a döntés miatt (lassan vagy gyorsabban) tönkremenő, rosszabb jövedelmezőségű kis, jellemzően a környező településrészek ellátását végző kutak átvétele. Ráadásul a kormány vagy az apparátus azóta sem tudta kidolgozni egy ilyen átvétel - rendkívül összetettnek tűnő - részletszabályait. Márpedig szakértők szerint addig, amíg nem szabályozott egyértelműen például az elszámolás, a pénztárgép, a dolgozók vagy az engedélyek sorsa, egy ilyen átvétel gyakorlatilag lehetetlen. Egyes értelmezések szerint tehát a Molnak éppenséggel az az érdeke, hogy a tönkremenő kutak forgalma átterelődjön a jövedelmezőbbek felé. Erősen bonyolítja ugyanakkor a képet, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek szerint a kis kutak a földeken zajló munkálatok nélkülözhetetlen szereplői. A mezőgazdasági gépek ugyanis sem anyagi, sem fizikai okokból nem képesek a jelenleginél nagyobb távolságokat megtenni a tankolás érdekében. E felvetére a kormány eddig annyiban reagált, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb mezőgazdasági gépeket bent tartotta a 480 forintos tarifára jogosultak körébe (míg a többi ilyen jármű ma már csak piaci árra jogosult).
Értékelések szerint a novemberben 480 forintban meghatározott üzemanyagár-sapka szabályozási hiányosságai, illetve a nemzetközi olajár kilövése miatt mára a gyengébb anyagi helyzetű, jellemzően családi vállalkozások működtette kutak anyagilag kivéreztek. Bár a kormány az árkorlát február 15-i, negyed éves meghosszabbítása után, helyzetüket úgymond könnyítendő, számos intézkedést jelentett be, ez többen rendkívül kevésnek tartják a túléléshez. A kormány az intézkedések részeként, három hete a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta. Emiatt viszont a Molon kívüli hazai üzemanyag-nagykereskedők lényegében felfüggesztették tevékenységüket. Ennek nyomán ugyanakkor, bár a Mol átvállalta a piac így ellátó nélkül maradt (zömében az érintett kis kutak alkotta) 30 százalékának ellátását is, az így, hirtelen megugró kereslettel a finomító és a kutak közötti ellátórendszer bővítése egyelőre nem tartott lépést. Így az országban mára széles körű üzemanyag-hiány alakult ki. Ennek eddig kevésbé látványos, de jellemző hatásaként Palkovics László épp azoknak a kutaknak a továbbüzemeltetésére jelölte ki a Molt, amelyek éppenséggel a Mol kiszállításainak késlekedése miatt hirdettek 48 órán túli zárva tartást, vagyis üzemszünetet.