De van aki a választóira figyel, van aki a monomániáit tolja, vagy éppen a hite vezérli, S Márki-Zay Péterrel, aki egy konzervatív liberális közgazdász is utóbbi történt – hárította át több más ellenzéki politikustársához hasonlóan a választási vereségért a felelősséget a volt közös miniszterelnök-jelöltre Kunhalmi Ágnes.
Az MSZP társelnöke az Azonnalinak adott interjújában Hódmezővásárhely polgármesterét úgy jellemezte:
Rengeteget kellett időrabló módon vitatkozni vele a tervezett jóléti intézkedésekről, mert ezeket nem akarta felvállalni. Miközben az egész ellenzéknek folyamatosan azt kellett cáfolnia, hogy megszorításokra készülünk és háború pártiak vagyunk.
A szocialista politikus szerint a miniszterelnök magyar és külföldi tanácsadói valamilyen oknál fogva még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették és „sokan azt sem értették – pedig a Bige László által finanszírozott nagymintás kutatás világosan felfedte –, hogy a magyar társadalom egy alapvetően konzervatív, keresztény szemléletű társadalom kádári elvárásokkal”.
Szerinte az is baj volt, hogy számos közgazdász „orbáni osztogatásról” beszélt, miközben azt kellett volna hangsúlyozni, hogy „mi ezen felül további jóléti intézkedéseket szeretnénk, hogy megvédjük a társadalmat a közelgő válságtól, a háború okozta negatív gazdasági hatásoktól”.
Miközben Kunhalmi Ágnes az MSZP-nek a Párbeszéddel kötött korábbi szövetségét sikeresnek tartja, egy harmadik párt, az LMP hétfőn megválasztott frakcióvezetőjét, Ungár Pétert dicsérte, miután a választás után a politikustársa az ő szerepét említette pozitívként. Mint mondta, Ungáron kívül nem sokan értették, hogy „putyinozás” helyett a „társadalmi valósággal”, a szociális ígéretekkel kellene foglalkozniuk.
A szocialista politikus többször is utalt rá, hogy tapasztalatait a „Havannáról”, azaz a XVIII. kerületi lakótelepről szerzi, ahol a kampányban a háború kitörése után szinte csak azt kérdezték tőle az emberek:
Ugye kimaradunk belőle?
Megjegyezte még, hogy szerinte a magyar társadalom egyáltalán nem olyan oroszellenes, mint a lengyel. Orbán Viktor sorozatosan úgy kapott kétharmadot, hogy köztudottan Putyin egyik legnagyobb barátja, és Kunhalmi elárulta, még a keleti nyitást is úgy értelmezte, hogy a kormányfő „egyfajta kiegyensúlyozásra törekszik a Nyugatról érkező nyomással szemben”.
Mert vannak olyan kérdések, amiket a magyar sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni, nem csak gondolkodás nélkül átvenni a nyugati típusú demokráciák mintáit. (...) A tendencia azt mutatja, hogy a nemzeti tőkésosztály, amit mi helyesen NER-lovagoknak, meg oligarcháknak hívunk, a munkásosztály egy nemzeti érzelmű részével kezd kiegyezni
– hangoztatta, hozzátéve: ezek az emberek már nem oligarchákat látnak, hanem munkaadókat.
A jövőről szólva Kunhalmi Ágnes az ellenzék leépülésének megakadályozására koncentrálna, közösen a többi ellenzéki párttal, s nem tartja „jó iránynak”, hogy a párbeszédes Tordai Bence például külön indulna a 2024-es EP választáson. Ugyanakkor azt is állította, hogya „a pártstruktúra változatlanul nem maradhat”.
Azt ugyan még nem döntötte el, hogy a társelnöki pozícióból távozó Tóth Bertalannal ellentétben ő újraindul-e a pártvezetői pozícióért, amelyre Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is bejelentkezett a névváltoztatási és pártátalakítási javaslatával, azonban leszögezte:
Ha úgy döntök és bejelentem újra elindulok társelnöknek, akkor mélyebb és komplexebb javaslatokat fogok kidolgozni.
