Az elszabadult infláció, az élelmiszerek, különösen az alapvető élelmiszerek drágulása a nyugdíjas társadalom nagyobb részében az életminőség súlyos romlását eredményezi – jelentette ki lapunknak a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) soros elnöke.
Hegyesiné Orsós Éva tagszervezeteiktől érkező beszámolók alapján
egyre több olyan idős emberről tud, aki a következő nyugdíj megérkezése előtt egy héttel már nem szedi a gyógyszereit, mert nem tudja kiváltani a következő adagot.
Ha tovább emelkedik az infláció és nőnek a rezsiköltségek, az ő egészségük biztosan romlik, sokan szenvednek el egészségkárosodást, sőt úgy látja, nem túlzás kijelenteni, hogy sokan indokolatlanul korán halnak majd meg.
Az elmúlt húsz év legmagasabb nyugdíjas inflációs adatát közölte a héten a KSH. A nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított drágulás júliusban az egy évvel korábbi állapothoz képest 13,8 százalékos volt, mindössze egy tized százalékkal magasabb az általános inflációs adatnál. Ugyanakkor már a hivatalos statisztikában is 27 százalékos élelmiszerár drágulást mértek, a lakosság pedig ennél is magasabbnak érzi az árak emelkedését. Mivel az alacsony nyugdíjjal rendelkezők többnyire alapvető élelmiszereket vásárolnak, a társadalomnak ez a csoportja legalább 35 százalékos drágulást érzékel, sőt, Katona Tamás közgazdász ennél is magasabb értékekkel számol. A KSH volt elnöke szerint júliusban 37 százalékon volt, ma pedig már 40-45 százaléknál jár a tej, kenyér és még néhány alaptermék árának emelkedése.
Az eltérés oka, hogy a statisztikai hivatal mindig a két évvel korábbi fogyasztási szokásokat rögzítő nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolja a vásárlóérték romlását. A Szegedi Egyetem professzora arra emlékeztet, hogy
eddig elfogadható volt a vélekedés, amely szerint két év alatt nem változik meg erőteljesen a fogyasztás szerkezete, de ez most nem igaz.
A koronavírus-járvány berobbanásával kezdődő, mögöttünk lévő két esztendő semmilyen tekintetben nem nevezhető átlagosnak, pedig a KSH épp ebben az időszakban tavaly év közben változtatott a gyorsan változó hatásoktól megtisztított maginfláció számítási módszerén is, de nem sikerült fékezni a drágulást.
Hegyesiné Orsós Éva azt tapasztalja, az idősek még nem tudtak megoldásokat találni a váratlan nehézségekre, egyelőre inkább pánikot tapasztal a nyugdíjas társadalom átlag alatti jövedelemmel rendelkező részében, amit tetéznek az üzemanyag-, sőt már a cukorhiányról szóló hírek is. Katona Tamás szerint a rettenetesen magas infláció mellett megjelenő hiány törvényszerűen alakul ki mindenhol, ahol „összekeverik a piacgazdaságot és a diktatúrát”. Azon pedig csak valamilyen szociális csomaggal lehetne változtatni, hogy a 160 960 forintos átlagnyugdíj alatti bevétellel rendelkezőknek a rezsi kifizetése és a minimális élelem megvásárlása mellett másra is maradjon pénze. Mivel azonban az átlagot felfele húzza az egyre több magas, akár milliós havi járandóságot szerző volt vezető ellátása, valójában azzal az értékkel érdemes számolni, aminél ugyanannyian kapnak kevesebb, mint ahányan több nyugdíjat. Ez a medián összeg pedig már csak 140 ezer forint, ezt kell beosztani a többségnek mindenre.
Ha a legfontosabb élelmiszerek 40, néhány tételnél 60 százaléknál járó inflációját vagy a 13,8 százalékos nyugdíjas inflációt vetjük össze azzal a 8,9 százalékos nyugdíjemeléssel, amit eddig kaptak 2022-ben az idős emberek, nem kell magyarázat, miért sürgetnek a nyugdíjas szervezetek és szakértők is azonnali további emelést. Farkas András, a nyugdíjguru például az ATV Híradójának úgy nyilatkozott, „a békeidőre kitalált nyugdíjemelési módszer nem működik ebben a háborús veszélyhelyzetben, annyira gyors az infláció, hogy sűrűbben kell követni a nyugdíjak vásárlóértékének az igazítását.” A szakértő szerint ezért azonnal, már szeptembertől oda kellene adni az időseknek azt a 4,9 százalékos különbözetet, amivel kisebb volt az inflációnál az eddigi nyugdíjemelés. Ha csak a novemberben megszokott korrekció idején kapnak kiegészítést, legalább egymillió ember mindennapjai válnak kilátástalanná a következő hónapokban.
Beszámolókat várnak
Az élelmiszerárak száguldása ellen sincs gyógymód, de sokan attól tartanak, a megemelt rezsidíjak jelentik majd a kegyelemdöfést az időseknek. Nem osztja ezt a véleményt Katona Tamás közgazdász, aki szerint a legnagyobb bajban a többgenerációs háztartások lesznek, ahol folyamatosan magas az energiafogyasztás. Ezzel együtt a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa arra kéri a hét tagszervezete tagságát, írják meg, milyen nehézséget jelent számukra a követhetetlenül magas infláció és mire számítanak a rezsidíjak változása miatt. A beszámolókat augusztus végén összesítik és elemzik majd először, a tapasztalatokat pedig felkínálják a kormánynak is, hátha használni szeretnék azokat a társadalom ilyen tömegeit érintő további döntések előtt.