A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte az alapkamatot. Az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank folytatja 100 bázispontos az az egy százalékpontos emelések sorát, így az alapkamat 12,75 százalékra ugrik. Sőt Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt pénteken a Közgazdász Vándorgyűlése úgy nyilatkozott, hogy lassan eljöhet az infláció tetőzése – emiatt el kell gondolkodni a tétemelések visszafogásán. Ebből a nyilatkozatból egyes elemzők arra következtettek, hogy az jegybank akár 75 bázispontra lassíthatja a havi emelések ütemét – erre jött a mai 125 pontos kamatemelés.
Magyarázattal hamarosan előáll jegybank, délután szokatlan módon két sajtótájékoztatói is tartanak: az elsőt Matolcsy György az MNB elnöke. Ez utóbbi is szokatlan, ugyanis a monetáris politikai kommunikációját Virág Barnabásra bízza Matolcsy. Ettől függetlenül az alelnök is tart tájékoztatót, de csak a főnöke után.
Szintén ma frissít az MNB GDP és az inflációs előrejelzését, amelyek az elmúlt három hónapban meglehetősen elavultak: az MNB a júniusban kiadott prognózisában idénre még csak 11-12,6 százalékos inflációt jósolt, 2023-ra pedig 7-9 százalékot – ezzel szemben idén és jövőre is 15 százalék körüli pénzt romlásra lehet számítani. A várnál nagyobb kamatemelés az új romló prognózissal lehet összefüggésben.
“A döntés meglepetést jelent és a vártnál szigorúbb döntésről van szó, a piaci várakozások ugyanis 75 vagy 100 bázispontos emelést valószínűsítettek”
- értékelte a jegybanki lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: “Az újabb szigorításra az inflációs helyzet miatt volt szükség.
Augusztusban ugyanis 15,6 százalékra gyorsult a fő inflációs mutató a júliusi 13,7 százalékról. Emellett a változékony hatósági, energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció éves szinten 19 százalékos áremelkedést mutatott, ami erőteljes inflációs nyomásra utal. A szakember azt is elmondta, az inflációs mutató tovább emelkedik szeptemberben, elsősorban azért, mert a rezsiváltozás hatása az augusztusi árindexben nem kapott szerepet, a szeptemberi mutatót viszont 3 százalékponttal feljebb fogja húzni.
“Az árak emelkedése miatt újabb szigorításokra lesz szükség a következő hónapokban. A mostani kilátások alapján arra számítunk, hogy novemberben véget érhet a kamatemelési ciklus, így az év végét 13,5-14 százalék körüli szinten zárhatja az alapkamat”
- mondta Németh Dávid. Hozzáfűzte azonban, hogy ezt az előrejelzést azonban számos tényező felboríthatja. Sok függ ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank lépéseitől, a Magyarországnak szánt uniós forrásokról szóló tárgyalások eredményétől, ezzel összefüggésben a forintárfolyamának alakulásától is.
Nincs fék az Orbán-kormány kiadásain, nagyot ütött a forintgyengülés a büdzsénMagasabb államháztartási hiányról, recesszióba süllyedő magyar gazdaságról beszélt Varga Mihály