A nemzetközi emberi jogi szervezet Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései című, csütörtökön közzétett legújabb jelentése megállapítja, hogy Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más, a fennhatósága alatt álló területekre, s a nemzetközi humanitárius jogot megsértve gyermekeket szakít el a családjaiktól. Az AI-nek helyi civilek elmondták, hogy az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak („szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogva tartással és bántalmazással járnak.
Agnès Callamard, az AI főtitkára hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét. – Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény - mondta Callamard, és hozzátette, hogy az AI szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni. – Az orosz hatóságoknak minden erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogvatartott embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.
A szervezet 88 olyan ukrán állampolgárral készített interjút - többségükben Mariupolból, illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyéből származókkal -, aki a deportálás után elmenekült Oroszországból, vagy szabadon engedték. Legtöbben, különösen a több mint két hónapon át ostromzár alatt tartott Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy a megszállók úgynevezett „evakuációs” buszokra kényszerítették őket, így nem volt más választásuk, mint az oroszok fennhatósága alatt álló Donyecki Népköztársaságba, illetve Oroszországba kerülni. A jelentés szerint az orosz hatóságok nem hagyták az embereket az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló biztonságos területekre menekülni, még akkor sem, amikor a harcok 2022 májusában már megszűntek Mariupolban.
Az AI hét olyan esetet dokumentált – egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a 20-as és 30-as éveikben járó férfiét –, amelyben a deportálásokat megelőző, „átvilágítások" során az orosz katonák kínozták, verték, árammal sokkolták, s közben halállal fenyegették civil foglyaikat. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.
A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték, ahol egy 15 fővel telezsúfolt cellába zártak. Vitalij az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: – Ragasztószalaggal összekötötték a kezem és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: mondj el mindent... Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?" (Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona), keményen elkezdték a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták, minden nap ezt fogják veled csinálni.
Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén, Mariupolból Zaporizzsja felé menekülőben vették őrizetbe, s csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása során megkínozták és megverték. – Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam, igen, katona vagyok. Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból. Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.
Az AI számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők gyermekeket, valamint más kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen.
Több esetben az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken lévő intézményekbe vitték, ami szinte lehetetlenné teszi számukra, hogy elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat. Az Ukrajnából érkezettek Oroszországban szinte semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak ahhoz, hogy elhagyhassák az országot, s a családok újraegyesítésére sincs hivatalos mechanizmus Oroszországban. A szerencsések ehhez legtöbbször önkéntesektől kaptak pénzbeli és logisztikai támogatást. Többen említették, hogy a kormányzati menedékhelyeket működtetők finoman vagy kifejezetten nyomást gyakoroltak rájuk, hogy orosz állampolgárságért folyamodjanak, vagy korlátozták őket mozgásukban.
Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek, illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Az új jogszabályok alapján – mint az nyilvános közlésekből is nyomon követhető – a szakadár Donyecki Népköztársaságban már áprilistól, később pedig a többi megszállt ukrajnai régióban is hozzáláttak, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve orosz családoknak adjanak örökbe ukrán gyermekeket.
Ezek az intézkedések az AI jelentése szerint arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és annak során nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet.
A jelentés nem tartalmaz adatokat a deportálások léptékéről. Idézi ugyanakkor az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatait, melyek szerint a teljes körű invázió február 24-i kezdetétől október 17-ig 2,8 millió ukrán állampolgár Oroszországba érkezését regisztrálták. Az orosz tisztviselők szerint a szám ennél magasabb, szerintük október 5-ig mintegy 4,5 millió ukrán került Oroszországba, köztük 690 ezer gyermek, s az érkezők mintegy fele az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságból származik. Arról nincsenek nyilvánosan elérhető adatok, hogy hányan maradtak Oroszországban, és hányan távoztak európai vagy más országokba.
Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel. "A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Az erőszakos deportálásért és a szűrések során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért felelős személyek mindegyikét bíróság elé kell állítani."
A szervezet többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában zajló vizsgálatát. Ugyanakkor rámutatott, hogy a felelősök elszámoltatásához az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítésére, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.
A jogsértések felszámolása érdekében a jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az orosz hatóságok, harmadik országok kormányai, valamint nemzetközi és regionális szervezetek számára. Ukrajnától azt várják, hogy ratifikálja Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és tegyen nyilatkozatot az ICC joghatóságának 2002. július 1-jéig visszamenőleges elfogadásáról.
Az Amnesty International kezdettől dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését. Mostani jelentésük forrásait mintegy fele-fele arányban Észtországban személyesen hallgatták meg, illetve az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken telefonon érték el.
Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország kampányainak és kommunikációjának irányítója a Népszavának elmondta, hogy
a háborús ügyek vizsgálatát az AI egy speciális munkacsoportja végzi.
Az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-i kezdete óta tucatnyi jelentést készítettek, s minden vizsgált témát nyomon követnek. Céljuk az, hogy jelentéseikre más szervezetek is támaszkodhassanak, s hogy az általuk feltárt jogsértések dokumentumai bűnvádi eljárásokhoz is felhasználhatóak legyenek. Az ukrán igazságügyi szervek már jelenleg is támaszkodnak a munkájukra – mondta.