Brüsszel nem adja a pénzt, Ursula von der Leyen bekeményített

Nem javasolja a visszatartott 3000 milliárd forint feloldását az Európai Bizottság. Baljós jel két héttel a végleges döntés előtt. A helyreállítási pénzek eléréséhez a magyar kormánynak további feltételeket kell majd teljesítenie.

Az Európai Bizottság (EB) jövő heti ülésén azt fogja javasolni a tagállami kormányoknak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát – 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot) – az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos és a jogállami normák megszegéséből eredő kockázatok miatt. Lapunk értesülése szerint a biztosi testület azért döntött így, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekre még a nyár folyamán vállalásokat tett. Az EB ugyanakkor arra készül, hogy zöld utat ad a magyar helyreállítási tervnek, de a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás odaítélését nagyon szigorú feltételekhez köti. Ahhoz, hogy a közösségi források folyósítása egyáltalán megkezdődhessen a járványügyi gazdaságélénkítő alapból, a kormánynak 27 feltételt kell majd teljesítenie.

Az Európai Bizottság (EB) még szeptemberben tett javaslatot arra, hogy az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében függesszék fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát. Ugyanakkor azt kérte a döntéshozó tagállamoktól, hogy várják meg, amíg a budapesti kormány végrehajtja a korrupció megfékezését és a jogállam érvényesítését szolgáló 17 intézkedést. A kabinet november 19-ig vállalta, hogy meghozza a szükséges lépéseket, a biztosi testület értékelése szerint azonban néhány vállalással adós maradt, és emiatt még csak részleges felmentést sem kaphat a javasolt szankció alól. Információink szerint az EB egyebek mellett kifogást emelt a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság vezetőségének összetétele miatt, illetve problémásnak ítélte az új vagyonnyilatkozati rendszert. Az Európai Bizottság ezért a szeptemberi javaslatát változatlanul fogja a december 6-án ülésező pénzügyminiszteri tanács elé terjeszteni. A végső döntést a tárcavezetők hozzák meg, akik minősített többségi szavazással helyben hagyhatják vagy módosíthatják az indítványt.

Ezek között nem csak a reformokra és a beruházásokra vonatkozó általános vállalások szerepelnek majd, hanem korrupcióellenes és a bíróságok függetlenségét biztosító intézkedések is. Információink szerint mielőtt az Orbán-kormány egyetlen fillért is láthatna ebből a közösségi forrásból, 27 feltételt kell majd teljesítenie. A Brüsszelben mérföldköveknek nevezett elvárások között szerepel annak a 17 intézkedésnek a végrehajtása is, amelyet a jogállamisági eljárás keretében kérnek számon a magyarországi hatóságokon. Ezt kiegészítik azok az igazságszolgáltatási reformok, amelyeket például az Országos Bírói Tanács hatáskörének a bővítéséhez kapcsolódnak. A helyreállítási tervről szintén a tagállamok pénzügyminiszterei mondják ki az utolsó szót, várhatóan december 6-i ülésükön.

Az Ursula von der Leyen vezette biztosi kollégium szigorú fellépése meglepte a brüsszeli elemzőket, akik megengedőbb döntéseket vártak, és azt prognosztizálták, hogy a jogállamisági eljárás keretében szeptemberben javasolt pénzmegvonás összege jelentősen csökkenhet. Az Európai Parlament azonban – amely e heti határozatában teljes szigort követelt az Orbán-kormánnyal szemben – elégedett lehet az EB küszöbönálló döntéseivel.