Jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését a Magyar Orvosi Kamara (MOK), miután három nap alatt mintegy 8 ezer orvos reagált a gyors felmérésükre – mondta a Népszavának Álmos Péter, a köztestület alelnöke. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.
– A válaszadók 96,6 százaléka érezte úgy, hogy a jelen helyzetben szükség van a küldöttgyűlés összehívására – részletezte a kérdőívre érkezett reakciókat Álmos Péter, aki elmondta azt is, hogy 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik.
– Egyelőre még nem gyűjtjük a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt – közölte Álmos Péter, aki hozzátette:
„ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv.”
Arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépésük válaszul a törvényjavaslat szerdai, parlamenti megszavazására, azt felelte: „arra fogjuk kérni a köztársasági elnököt, küldje vissza megfontolásra a jogalkotóknak, hogy egy olyan törvény születhessen, amely mögött van szakmai konszenzus.”
– Mindvégig, ahol lehetett, próbáltuk véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart – mondta Álmos Péter. Hozzátette: „a legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma. Mi azt is szeretnénk, hogy ahol nem biztosítható a minőségi ellátás, azokat a szolgáltatási helyeket ne tartsuk fenn tovább. Problémát láttunk abban is, hogy úgy vezetnék be az orvosi munka minőségértékelését, hogy az ahhoz kötődő premizálásra nincs a rendszerben plusz forrás.”
Álmos Péter hangsúlyozta: a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek. De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek. Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni? Azaz számos olyan probléma van - folytatta az alelnök -, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye. – Az egészségügy bajait a forrás- és a szakember hiány okozza, és ezeket a problémákat az új törvénycsomag az orvosok felé tereli, így rajtunk csapódik le, ezért szeretnénk idejében lépni ellene - fogalmazott.
Nincs meglepetés, dolgozott a szavazógép
Nem okozott meglepetést a kormányzat szavazó gépezete: szerdán a szakmai kifogások ellenére is simán elfogadták számos egészségügyi jogszabályt módosító törvénycsomagot. Ez lehetővé teszi egyebek mellett az alapellátási ügyelet átalakítását a kormány számára, az ellátórendszer további erős központosítását, valamint a praxisok újraosztását. A javaslat több eleme ellen tiltakoztak a szakmai szervezetek. Hiába kérte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Orvosi Kamara a vezényelhetőség szabályainak pontosítását, illetve azt, hogy a dolgozók teljesítmény értékelésére hivatkozva ne csökkenthessék a béreket – a kormánypárti többség mintha meg sem hallotta volna ezeket.