Parlament;rendkívüli ülés;akkumulátorgyár;

Határozatképtelen lett az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék kezdeményezett

Az akkumulátorgyárak ügyét vitatták volna meg, de mind a kormánypártok, mind a kabinet távol maradt az üléstől. Az ülésen a levezető elnökön kívül csupán egy fideszes képviselő - Szűcs Lajos - volt ott, de ő mint jegyző ténykedett.

Pontosan ugyanolyan menetrend szerint zajlott az Országgyűlés rendkívüli ülése, mint amikor az elmúlt években az ellenzék összegyűjtötte a kellő számú aláírásokat.

A hétfő délután négy órakor kezdődő ülésen az akkumulátorgyárak létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről szerettek volna vitázni, de terítékre került volna az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosítása, vagy a kormányzat által kötött stratégiai partnerségi megállapodások felülvizsgálata. 

A Fidesz - szokás szerint - nem volt jelen az eseményen. Mint közleményükben indokoltak, az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi. Ezzel indokolatlanná vált a mai ülésnap. Továbbra is elvárjuk, hogy valamennyi beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági normák maradéktalan betartásával valósuljon meg - tették hozzá. 

„Mondhatnám azt is, hogy tisztelt kormánypárti képviselők, csak hogy sajnos egy sem jött el közülük erre a rendkívüli ülésre, holott nagyon fontos témáról lett volna szó” - jelentette ki az LMP országgyűlési képviselője. Kanász-Nagy Máté szerint arról szól a kérdés, hogy akarjuk-e Magyarországot „akkumulátor-gyarmattá” tegyék-e. Megjegyezte, a Fidesz álláspontja ebben a kérdésben világos: Szijjártó Péter már évekkel ezelőtt megmondta, hogy az autógyárak érdekei azok előbbre vannak, mint a fenntarthatóság különböző szempontjai. Nemrég Nagy Márton azt írta le, hogy minden pénzt a szennyező gyárak idetelepítésére kell áldozni - ez is egy nagyon világos állásfoglalás volt a kormány részéről. Az ellenzéki politikus úgy látja, a profit nem előzheti meg az embert, nem szabadna az emberek feje felett olyen horderejű döntéseket hozni, hogy „akkumulátorgyárakat telepítünk a házaik kertjei közvetlen szomszédságába.” 

Szembe kell menni ezzel a kormányzati politikával, hogy „akkumulátor-gyarmattá” tegyük Magyarországot, és erre az LMP által kezdeményezett országos népszavazás ad majd lehetőséget. Mi mindenkit arra bíztatunk, hogy vegyen részt ezen a népszavazáson

- zárta mondandóját Kanász-Nagy Máté. 

A Párbeszéd frakcióvezetője szerint a kormánypártok az elmúlt hetekben azon „lázálmukról” szóló kommunikációt, miszerint Magyarországból akkumulátor-gyártó nagyhatalmat kívánnak csinálni. Szabó Tímea emlékeztetett, 2019-ben Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség járműipari konferenciáján a következőket mondta: Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva ésszerűtlenül korlátozza. Szerintem ennyit pont elég mondani a zöldre festett hamis hazug kormánykommunikációról - jegyezte meg. 

Úgy látszik, ők is tudják azt, amit a Párbeszéd és az emberek nagy része is: hogy az ide telepített és telepítendő akkumulátorgyárak tönkreteszik Magyarországot, tönkreteszik az ivóvizeinket - jelentette ki. Hozzátette, most is gyáva a kormány, hogy szembenézzen az érvekkel. 

Ennek a gigaberuházásnak a megtárgyalását már eleve úgy kezdte a kormány, hogy rendkívül antidemokratikus módon meg sem kérdezte azokat a magyarokat, akiknek a háza mellé akarják építeni - utóbbiről a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője beszélt. Toroczkai Lászlo kifogásolta, hogy meg sem kérdezték a debrecenieket, akiknek a városa mellé akarnak egy óriási környezeti terheléssel járó gigaberuházást megépíteni. Szerinte hasznos lett volna, ha a kabinettől válaszokat kapnak és a „fideszes képviselők megdolgoznak a pénzükért.” Ezt követően fanyalgott egy sort, hogy van a parlamentben pár olyan politikus, „akikkel egy levegőt sem szívesen szívok”, de hát ilyen a demokrácia. Kijelentette, tíz vagy tizenöt olyan érvet föl tudna sorakoztatni, ami miatt nemcsak a debreceni akkumulátorgyárat, hanem úgy „unblock” ezt az „akkumulátorgyár-nagyhatalom ideát” azonnal fel kellene számolni.

„És akkor a végén a balliberális képviselőkhöz: tehát azokat, akik külföldi terroristákat -  bármennyire üvöltenek -  magyarokra tarsolylemez miatt ráuszítanak, azoknak semmi keresnivalója nincs itt az Országgyűlésben (...) Ez a véleményem volt” - zárta mondandóját Toroczkai László. 

„Gondoljuk csak végig, hogy bármely magyar munkavállaló milyen következményekkel kellene, hogy szembesüljön, ha nem megy be a munkahelyére” - fogalmazta meg gondolatait a Jobbik képviselője, utalva a kormánypárti képviselők távolmaradására. Z. Kárpát Dániel szerint a hasonló bujkálás mögött általában sötét titkok lappanganak. Neki azzal van baja, hogy „a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik”. Azt hangoztatta, a magyar emberek tehetsége, szorgalma sokkal többet érdemel. 

„A magyar adófizetők pénzéből nem szeretnénk sem akkumulátorgyárakat, sem szervezett vendégmunkás-importot támogatni, mert a magyar koponya sokkal többet érdemel”

- fogalmazott Z. Kárpát Dániel. 

A szocialisták képviselője nagyon sajnálta, amiért a kormánypárti képviselők nem voltak jelen. Komjáthi Imre azon cégeket bírálta, amelyek a kormánnyal kötöttek stratégiai partnerséget, mivel közülük többen komoly állami támogatást kapnak működésükhöz vagy fejlesztésekre, majd aztán tömeges létszámleépítést jelentenek be. Ez egyszerűen elfogadhatatlan. Gondoljanak bele, hogy előbb odaadjuk az adófizetők pénzét a nemzetközi nagyvállalatoknak, hogy ők aztán kirúgják az adófizetőket. Tízezernél is több munkahely szűnt meg így. Teljes gyárakat zártak be, azt követően a stratégiai partnerek, hogy elrakták a pénzünket - magyarázta, hozzátéve, hogy ilyen vállalat ne legyen a kormány stratégiai partnere.

„Orbán Viktortól kifejezetten külön kérem, hogy a gyáriparosok, öltönyös nagy befektetők után legyen már végre stratégiai partnere a magyar ipari munkás is. Végtére is ők küldtek ide minket, és nem egy távol-keleti akkugyár” - fogalmazott Komjáthi Imre. 

„Magyarországon nincs helye vízzabáló és környezetpusztító akkumulátorgyáraknak, sem Debrecenben, sem Gödön, sem Győrben, sem sehol máshol”

- hangoztatta a Momentum képviselője. Bedő Dávid ugyancsak kifogásolta, hogy a fideszes képviselők nem mentek el. Kijelentette, egy ilyen parlamenti ülésnek sajnos csak egy működő demokráciában lenne jelentősége, az pedig 13 éve nem létezik ebben az országban. Éppen ezért ki kell kényszeríteni a népszavazást. „Én most távozok, mert ilyen ülésnek sajnos az égvilágon semmi értelme” - mondta, majd nem sokkal később elhagyta a termet. 

„Hová tűnt a gyáva kormányfő? Hová tűnt a gyáva kormány, a gyáva kormánypárti képviselők? Merthogy itt ülünk az ország házában, de ők távol vannak” - sorolta kérdéseit a DK képviselője. Varga Zoltán szerint a kormánypárti képviselők már rég elfelejtették, hogy kiktől is kapták mandátumukat, kiket kell képviselniük, és kiknek is tartoznak valójában elszámolással.

Majd mindenkit arra kért, egy picit legyen debreceni és képzeljék azt, ott van a házuk, életük munkája. Ott akarják majd nyugalomban és biztonságban a gyermekeiket felnevelni, majd tisztességgel és vélhetően egészségben leélni az életüket, így megöregedni. „És akkor jönnek a Papp Lászlóhoz hasonló senkiházi, szervilis embertelen fideszes káderek - akiket polgármesternek még a legnagyobb jóindulattal sem lehet nevezni - és egyszer csak azt mondják önöknek, mikor megveregeti a vállukat, hogy de szépen élsz ember, milyen szép a házad. Na, akkor felejtsd el. Felejtsd el, mert építünk ide a házad tövébe egy hatalmas nagy kínai akkumulátorgyárat” - fogalmazott.

Szerinte a kormány és a kormánypártok azt hiszik, hogy 

„Magyarország - és benne Debrecen - a Fidesz és Orbán Viktor magánbirtoka, az ott élők pedig zsellérek, akiknek kuss a neve.”

A napirend előtti hozzászólások végén a levezető elnök, Latorcai János megállapította, hogy nincs meg a kellő létszám a napirend elfogadásához, így az ülést berekesztette, ami összesen nagyjából 40 percig tartott.