Ismét vitát tartott az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzekről. Az ülésen felszólalt az Európai Bizottság két tagja, a költségvetésért felelős Johannes Hahn és az igazságügyekkel megbízott Didier Reynders. Beszámolóik szerint Magyarország az utóbbi hetekben tett ugyan néhány fontos lépést a támogatások felszabadításáért, de még korántsem teljesítette az összes feltételt. Mindketten megerősítették, hogy a helyreállítási és a felzárkóztatási alapokból származó pénzügyi források teljes összegének megszerzéséhez meg kell felelni minden követelménynek. Johannes Hahn ismét sürgette, hogy Budapest hajtsa végre a szükséges intézkedéseket azért, hogy az alapítványi formában működő egyetemek hozzáférjenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozásához. Legkésőbb július végéig nyélbe kellene ütni a megállapodást, hogy az intézmények ne maradjanak ki a támogatásokból.
A vitában felszólalt EP-képviselők többsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy addig ne fizessen az Orbán-kormánynak, amíg nem teljesíti maradéktalanul a brüsszeli elvárásokat.
A momentumos Donáth Anna arra kérte a biztosi testületet, hogy kösse a tanárok megbecsülését biztosító átfogó oktatási reformhoz a brüsszeli források egy részének folyósítását.
Monika Hohlmeier a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselője arról beszélt: az EP is azt szeretné, ha a magyarok megkapnák a nekik járó juttatásokhoz, de ehhez az kell, hogy mindenki egyformán hozzáférjen a támogatásokhoz. – Az nem a magyar hagyomány része, hogy a pénz kleptokraták kezébe kerüljön – fejtegette. Hozzá hasonlóan a parlament nemrégiben Magyarországon járt tényfeltáró küldöttségének több tagja is bírálta a rendszerszintű korrupciót, amelynek egyik formája a külföldi üzleti vállalkozások ellehetetlenítése és átjátszása állami vagy kormányközeli cégeknek.
Több hozzászóló aggályát hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy 2024. második felében a „demokráciának már nem tekinthető” és „Putyin-barát” Magyarországra vár az EU soros elnöki tisztének a betöltése. Az EP elfogadás előtt álló állásfoglalás-tervezete ennek szellemében megkérdőjelezi az uniós értékeket megsértő Orbán-kormány alkalmasságát a feladat ellátására, és felszólítja az EU27-eket, hogy a lehető leghamarabb találjanak megfelelő megoldást a problémára. A képviselő-testületnek nincs befolyása rá, hogy éppen melyik ország látja el a funkciót, ezért csak nyomásgyakorlással próbálkozhat. A határozatot várhatóan csütörtökön fogadják el.
EP-képviselők: Meg kell fosztani Orbán Viktort az európai pódiumtól!A holland liberális Sophie in’t Veld lát lehetőséget rá, hogy az EP a maga módján megnehezítse a magyar elnökség munkáját. – Az elnökséget meg kellene fosztanunk minden csillogástól és pompától. Semmi csoportkép vagy konferenciázás! Ahelyett, hogy Orbán úrnak és a lakájainak biztosítanánk exkluzív pódiumot, adjunk inkább azoknak megszólalási lehetőséget, akiket Magyarországon elhallgattattak: újságíróknak, akadémikusoknak, civileknek! – fejtette ki egy szerda délelőtti sajtókonferencián.
A fideszes Hidvéghi Balázs a plenáris vitában azzal vádolta „kontrollt vesztett” képviselőtársait, hogy javaslataikkal maguk sértik meg az uniós jogot és a jogállamiságot. Elítélték a magyar EU-elnökség megtorpedózásának szándékát az euroszkeptikus és a szélsőjobbhoz tartozó hozzászólók is.
Soros EU-elnökség: több mint protokoll
A tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elnökségét félévente más-más uniós tagállam látja el. A Külügyek Tanácsa kivételével az elnökség vezeti a testület különböző formációinak és előkészítő szerveinek üléseit. Emellett hivatalos találkozókat rendez Brüsszelben és a soros elnökséget betöltő országban. Az elnökség képviseli a kormányközi testületet a többi uniós intézménnyel, különösen az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás során. Az EU Tanács elnökségét nem választják: az egyes országok egymást követve töltik be ezt a tisztet. A sorrendről tanácsi határozat rendelkezik.
Ártalmas orosz tőke Magyarországon
Szintén csütörtökön szavaz az EP arról a jelentésről, amely az Európai Unió demokratikus folyamataiba való külföldi, elsősorban orosz és kínai beavatkozásról szól. A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy a demokrácia elleni támadások és fenyegetések várhatóan megszaporodnak a 2024-es európai választások előtt.
A jelentés több bekezdésben is foglalkozik Magyarországgal. Aggodalmát fejezi ki, hogy Oroszország az energiaimporton keresztül gyakorol nyomást Magyarországra. Megjegyzi, hogy a külföldiek által „korrozív”, azaz ártalmas tőke révén megvalósított projektek, mint például a paksi atomerőmű, azzal a kockázattal járnak, hogy az adott szereplők befolyásolják a politikai döntéseket. A határozattervezet szóvá teszi, hogy miközben az orosz nagykövetségeken dolgozók száma Európa-szerte csökken, Budapesten folyamatosan nő, ami bizonyítja, hogy Magyarországon befolyást szereznek az orosz hírszerzési tevékenységek. Említést tesz emellett az LMBTQI közösségekről is, amelyek szerinte a külföldi dezinformációs kampányok célpontjai. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában az állami tulajdonú média is hozzájárul a velük kapcsolatos félretájékoztatáshoz – állapítja meg a jelentés.