Orbán Viktor tizenhat hónapja magányos az EU-ban, már csak a Balkánon és Ázsiában látják szívesen

Diplomácia óval kevesebbszer találkozik EU-tagállamok vezetőivel a magyar kormányfő, mint a közép- és kelet-európai régió másminiszterelnökei - derült ki a Népszava gyűjtéséből. Orbán Viktor hivatalos programját a hazánknál némileg népesebb Csehország, illetve a jóval kisebb lakosságú Észtország, Horvátország és Szlovákia kormányfőivel hasonlítottuk össze az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly február 24-ei kezdetétől egészen június végéig. A diplomácia naptárak egybevetése at mutatja, hogy Orbán Viktor nagyságrendileg nagyjából ugyanannyi állami vezetővel találkozott, mint térségbeli kollégái. Az EU- és NATO-csúcsértekezletektet leszámítva viszont ő túlnyomórészt az unión kívüli, nyugat-balkáni, kaukázusi és közép-ázsiai országok vezetőivel ült tárgyalóasztalhoz.

– Magyarország jelenleg rendületlenül sodródik a diplomácia perifériája és az izoláció felé. Ezt a percepciót hivatottak ellensúlyozni ezek a találkozók. A belföldi szavazóbázis azt látja, hogy lám, milyen sok vezető akar találkozni Orbán Viktorral, külföld felé pedig azt üzenheti, hogy ha a Nyugat nem kér belőlünk, majd lesz más, aki igen - állapította meg Takácsy Dorka külpolitikai szakértő. Rámutatott: az említett térségekben PR-szempontból hasznos egy EU-tagállam kormányfőjével mutatkozni, hazánknak viszont nem biztos, hogy megtérülnek a találkozók. – Az ilyen kapcsolatok a diverzifikálásra jók lehetnek, de a nyugati szövetségi rendszert semmilyen szinten nem lennének képesek pótolni” - tette hozzá a szakértő.

A magyar kormányfő nyugati elszigetelődése egy régóta tartó folyamat eredménye. – Az EU-ellenes kormányzati retorika és politikai lépések fokozatosan tették egyre kevésbé vonzóvá az Orbán Viktorral való találkozót. Az ukrajnai orosz agresszió kapcsán képviselt kormányzati álláspont azonban sokak szemében végképp páriává tette őt – fejtette ki Takácsy Dorka, a budapesti székhelyű Euroatlanti Integrációs és Demokrácia (CEID) külsős kutatója.

Az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt magyar álláspont még a hasonlóan illiberális, szélsőjobb lengyel kormányt is elidegenítette. Bár a Visegrádi Együttműködés megmaradt fórumnak, az orosz invázió kezdete óta a V4-ek miniszterelnökei háromszor ültek össze, az egymást gyakran vendégül látó cseh, lengyel és szlovák kormányfők nem keresték magyar kollégájuk társaságát. Orbán Viktor elszigeteltségén még a Prágát, Varsót és Pozsonyt megjáró Novák Katalin köztársasági elnök mosolydiplomáciája sem tudott enyhíteni.

A magyar miniszterelnök az Európai Unión belül is szinte teljesen szalonképtelenné vált. Orbán Viktornak az elmúlt majdnem másfél évben - a csúcstalálkozókon kívül - mindössze 5 uniós ország állam- vagy kormányfőjével volt kétoldalú találkozója: hazánk három szomszédjával (Ausztria, Horvátország, Szlovénia) és az EU két meghatározó hatalmával - Franciaországgal és Németországgal. Párizsi és berlini látogatásának jelentősége viszont korlátozott, hiszen Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár ugyanezen időszak alatt a tagállamok túlnyomó többségének vezetőivel is találkozott.

A lapunk által vizsgált másik négy kormányfő mindegyike aktívabb EU-n belüli diplomáciát folytatott, mint magyar kollégájuk. A Horvátország élén álló Andrej Plenkovicnak 11, a posztjáról nemrégiben leköszönt szlovák miniszterelnöknek, Eduard Hegernek és utódjának Ódor Lászlónak együttesen 15 állam- és/vagy kormányfőjével volt kétoldalú tanácskozása. Kaja Kallas észt vezető 14 tagállam vezetőivel ült külön tárgyalóasztalhoz, ezenfelül rendszeresen tartott háromoldalú megbeszéléseket mindkét balti kollégájával. Még Petr Fiala cseh miniszterelnök is 10 uniós ország vezetőjét fogadta vagy kereste fel ugyanebben az időszakban, pedig a prágai kormány diplomácia kapacitásait jelentős részben lekötötte az, hogy a tavalyi év második felében Csehország töltötte be az EU soros elnöki tisztségét.

A magyar érdekérvényesítési képességet is csökkentheti, hogy az EU- és NATO-csúcsértekezleteken kívül a szövetségeseink láthatóan nem keresik Orbán Viktor társaságát. – A csúcstalálkozók témája általában tágabb, vagy stratégiai kérdéseket fed le, így nincs feltétlenül lehetőség a két ország kapcsolatairól beszélni, vagy szűkebb témák mélyebb, behatóbb megvitatására – magyarázta Takácsy Dorka. Mint mondta, a vezetők személyes találkozói lehetőséget teremtenek részletesebb diskurzusra, adott esetben gyorsabb problémamegoldásra, konszenzus kialakítására, és konkrét együttműködések megkötésére. – Ne felejtsük el az imázsépítés aspektusát sem: hasonló értékrendet, politikai irányvonalat képviselő vezetők találkozói gyakran ezekre a közös vonásokra építenek és közös kiállásra adnak teret” - hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.

 A háború kitörése óta belga, cseh, észt, portugál és spanyol ellenzéki pártvezetők is jártak a Karmelita-kolostorban - úgy, hogy a magyar miniszterelnök közben nem tanácskozott külön az érintett országok állami vezetőivel.

Takácsy Dorka szerint az Orbán-kormány régóta követi azt a stratégiát, hogy egy-egy ország kormánya helyett pártokkal, adott esetben ellenzéki, szélsőséges formációkkal építi a kapcsolatot. “Ez ugyanakkor mindig kockázatosabb, mint az adott állam vezetésével közös építkezésbe fektetni. Az olasz Giorgia Meloni esetében például úgy tűnik, a hozzá fűzött kormányzati várakozások egyáltalán nem teljesültek, ugyanis korábbi ellenzékben használt retorikájával ellentétben hatalomra kerülése óta kifejezetten atlantista és ukránbarát politikát folytat” - fogalmazott a CEID kutatója.

Az olasz fiaskó dacára Orbán Viktor mégis kitart a bizonytalan, pártpolitikai alapokon nyugvó diplomácia mellett, pedig lenne más választása. Egy drasztikus fordulattal, a magyar jogállamiság visszaépítésével, egy EU-párti, a szövetségeseinkkel összhangban lévő külpolitikai irányvonal követésével minden további nélkül feloldhatná saját elszigeteltségét és jelentősen növelhetné hazánk érdekérvényesítő képességét is.

Elvbarátai is kerülik a magyar kormányfőt

Bár a tavaly októberben beiktatott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és a 2022 végén a hatalomba visszatért Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a múltban szoros viszonyt ápolt Orbán Viktorral, hivatalba lépésük óta egyikük sem zarándokolt el a Karmelita kolostorba vagy fogadta hazájában őt hivatalos látogatáson. Mindez azért is meglepő, mert Meloni kormányfőként számos vezetőre tudott időt szakítani, többek között a világ egyik legszegényebb államának, a kelet-afrikai Burundi miniszterelnökének fogadására és magyar részről még Novák Katalint is vendégül látta. Netanjahu ugyan diplomáciailag kevésbé mutatkozik aktívnak, de ő például márciusban meglátogatta Pozsonyban Eduard Heger akkori szlovák kormányfőt. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint az olasz és izraeli kormányfő azért kerülik magyar kollégájukat, mert személye kellemetlen számukra.

Meloni még megválasztása előtt eltávolodott Orbántól - mutatott rá Francesca De Benedetti, az olasz Domani napilap európai politikával foglalkozó újságírója. – Tavaly áprilisban például a magyar miniszterelnök Rómában járt, hogy találkozzon Ferenc pápával és Matteo Salvinivel, de Meloni nem kívánt közös szelfin szerepelni vele. Nemrég Silvio Berlusconi temetésén ugyanakkor Meloni és Orbán azért látták egymást - fogalmazott De Benedetti. Úgy vélte: az olasz kormányfő részben külpolitikai okokból tartja a távolságot. – Meloni Ukrajna támogatását és az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatát használja fel arra, hogy nemzetközi szinten legitimitást szerezzen; ebből a szempontból Orbán túl kínos számára.

Geopolitikai kérdésekben ugyenezt a távolododást láthatjuk a lengyel és a magyar vezetés között. Hozzátette: a Fidesz Európai Néppárttal (EPP) való szakítása is hozzájárult az olasz és a magyar kormányfő közötti viszony megromlásához. – Orbán 2021 tavaszán meglehetősen elszigetelt volt, miután kivált az EPP-ből, ezért mepróbált egy nagy szélsőjobboldali pártcsaládot építeni. Meloni aktívan bojkottálta ezt a tervet, ami aztán meghiúsult; cserébe legitimitást kapott a Néppártól, amellyel taktikai szövetségre lépett – mondta a Domani újságírója. Francesca De Benedetti megjegyezte, hogy Meloni környezete ettől függetlenül továbbra is együttműködik Orbánéval. Szerinte nyilvánvaló, hogy az olasz kormányfő a jogállamiság lebontására törekszik (például a sajtószabadság elleni támadásokkal) és egyre világosabb, hogy „orbanizálni” akarja Itáliát.

Netanjahunak ezzel szemben rontana a belpolitikai helyzetén a magyar kormányfővel való találkozás. – Attól tart, hogy igazolja az igazságügyi reform elleni tüntetések tézisét, miszerint Orbán nyomdokait követi és a magyarországi forgatókönyv alapján változtatja Izraelt liberális demokráciából vallási autokráciává - nyilatkozta a Népszavának Gajil Talsir, a Jeruzsálemi Héber Egyetem politológusa. Szerinte ettől függetlenül az izraeli kormányfő arra számít, hogy “zsarnoktársa” majd megteszi azt a gesztust, hogy az Izrael által örök és oszthatatlan fővárosának tekintett Jeruzsálembe fogja költöztetni a magyar nagykövetséget.