Tovább emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain a 2022/2023-as tanévben, arányuk 5,2 százalék volt az elsősök körében - közölte a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Lapunk azt követően kereste a KSH-t, miután az idei részletes oktatási jelentésükben az évfolyamismétlőkre vonatkozó adatokat nem tüntették fel, holott a korábbi, a 2021/2022-es tanévet vizsgáló jelentésben még benne voltak. Utóbbiban még 4,6 százalékban állapították meg azoknak az első osztályosoknak az arányát, akiknek évet kellett ismételniük.
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki, vagyis a mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt. Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható
a kormány sokat vitatott, 2020 januárjától bevezetett intézkedésével, a hatévesek kötelező beiskolázásával is, ami alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni.
A szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobb lenne, ha egy évig még óvodában maradna. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, ami nemcsak a teljesítményére lehet hatással,
hosszabb távon nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák.
A 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az általános iskolákban, a KSH szerint létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka. Többségük (43 ezer fő) integrált nevelésben, oktatásban részesült. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék), 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik. Az évfolyamok tekintetében az elsősök körében 7,1 százalékra nőtt az SNI-tanulók aránya az egy évvel korábbi 6,5 százalékról.
Nyolcadik évfolyamra az SNI-tanulók aránya már elérte a 10 százalékot (az előző tanévben 9,8 százalék volt).
A hatévesek kötelező beiskolázásának, illetve az iskolakezdés halasztására vonatkozó eljárás szigorításának az lett az eredménye, hogy a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben. A 2022/2023-as tanévre a hatéves óvodások aránya enyhén emelkedett 52,9 százalékra, ennek értelmében az általános iskolába beíratott hatévesek aránya pedig csökkent. Ebben szerepet játszhat az is, hogy míg 2020-ban a szülők széleskörű tájékoztatása meglehetősen hiányos volt az új iskolahalasztási eljárásokkal kapcsolatban (az Oktatási Hivatalhoz 2021-ben például csak 16 ezer iskolahalasztási kérelem érkezett), mostanra már több szülő élt ezzel a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal a 2022/2024-es tanévre vonatkozóan 22 743 kérelmet kapott, ezek döntő többségét (22 318) el is fogadták.
Négyszázötvenöt tanár távozott az állami iskolákból június elseje ótaMinden eddiginél rosszabb eredménnyel zárult a magyar diákok kompetenciamérése, nagy baj van a szövegértéssel
Óvónőkből képeznének tanítókat
Akiknek alapfokozatú vagy főiskolai szintű óvodapedagógus végzettségük van, a jövőben két év alatt szerezhetnek az általános iskola 1-4. osztály tanítói feladataira feljogosító szakképzettséget – egyebek mellett erről döntött a kormány. A tanító képzés, mint alapszak, jelenleg négy év az egyetemeken, melynek elvégzésével további két év mesterképzésre is lehet jelentkezni. A kormány az, hogy az óvónők rövidebb idő alatt képezhetik át magukat tanítóvá, a gyermekeknek jelenthet segítséget az óvoda és az iskola közötti váltásban – hogy pontosan miért lesz ez jobb a gyerekeknek, az nem derült ki.
A döntésekről szóló kormányrendelet további változtatásokat is tartalmaz a pedagógusképzés területén, például az eddigi négy féléves, újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél, meghatározott szakokon – mint a matematika -, földrajz- vagy biológiatanár – a képzés három félévre rövidül. A döntés egyik oka lehet, hogy jelenleg a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokból van a legnagyobb hiány a köznevelésben, szaktanárnak pedig az idei egyetemi felvételin sem jelentkeztek sokan, mintegy 1500-an nyertek felvételt.
Négy félévről ugyancsak három félévre változik a képzési idő a mérnöktanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár és a szociális ismeretek tanára szakon, de a szakképzésben szerzett munkatapasztalattal a tanulmányi idő mindössze két félév is lehet. Továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amelyekre építve újabb tanári oklevelet adó képzésben lehet részt venni, ide tartozik például a gyógypedagógiai vagy a szociálpedagógiai alapképzés.
Nem ez az első, hogy változtat a kormány a pedagógusképzésen: 2020-ban megszüntették a tanárszakra jelentkezők pályaalkalmassági vizsgáját, 2021-ben pedig hat évről öt évre csökkentették a középiskolai tanárok képzési idejét. J.D.