Ilyen még nem fordult elő: kisebbségbe kerültek a vallásosak, eltűnt majd’ egymillió katolikus

Különösen érzékenyen reagált a vallási kérdésre a lakosság, érzékenyebben, mint az egészségi állapotuk felvállalására. A többi között ezt a magyarázatot adta a Központi Statisztikai Hivatal projektvezetője, Kovács Marcell a 2022-es népszámlálás eddig be nem mutatott, de immár a teljes körű feldolgozást bejelentő sajtótájékoztatón.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosságnak ugyanis mindössze 60 százaléka felelt, vagyis tízből 4 ember nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 27 százaléka pedig vállalta, hogy nem vallásos, azaz – szintén a válaszolók csoportjában – 73 százalék jelölte magát vallásosnak. Ám ha a teljes lakosságot nézzük – aminek a nem válaszolók is a részei –, akkor a vallásosak aránya 50 százalék alatt van. Kovács Marcell megjegyezte: 2011-ben, az előző népszámláláskor sokkal alacsonyabb, 21 százalék volt a vallási hovatartozásra nem válaszolók aránya.

– tette hozzá Kovács Marcell. Az egészségi állapotukat firtató kérdésre, amelyre szintén nem volt kötelező válaszolni, csak kismértékben nőtt 2011-hez képest a választ megtagadók száma. A nemzetiséghez tartozás is ebbe a körbe tartozott, ám ezt most többen jelölték meg, mint egy évtizeddel ezelőtt – mondta a projektvezető. (lásd keretes írásunkat)

A tájékoztatón több feldolgozott témát is közölt a KSH, a vallással kapcsolatos kérdés viszont azért érdekesebb a többinél, mert a napokban – azaz még a hivatalos közzététel előtt – a HVG már megírta: a népszámlálások történetében először fordult elő, hogy kisebbségbe kerültek a magukat valamelyik egyház tagjaként meghatározók, és minden felekezet veszített a tagságából. Az érintett nagy egyházak a napokban külön tájékoztatást kaptak a KSH-tól,

Ez az információ igaz lett, hiszen tizenegy éve még 3 millió 871 ezer ember vallotta magát katolikusnak, most már csak 2,9 millió. Közülük a római katolikusok száma 3,7 millióról 2,6 millióra csökkent, a reformátusok aránya 21-ről 16 százalékra változott, míg evangélikusnak 4 százalék után már csak 3,1 százalék mondta magát.

A népszámlálást egyébként megelőzte egy akció is, a Magyar Ateista Társaság gyűjtést indított azért, hogy az ateisták vagy vallástalanok vállalják fel identitásukat. Indokként többek között azt hozta fel a társaság, hogy a kormánypárti politikusok és újságírók rendszeresen betegnek, erkölcstelennek, hazaárulónak és nemzettagadónak nevezik a nem vallásos embereket. „Ha minél többen valljuk magunkat ateistának, vallástalannak, akkor a politikusok rá fognak ébredni arra, hogy minket is képviselniük kell” – írta akkor a társaság.

A népszámlálás végleges adatait ismertető tájékoztatón egyébként elhangzott az is, hogy annak eszmei időpontjában, 2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint 11 évvel ezelőtt. Csaknem kétmillió ember, a lakosság 21 százaléka 65 éves, vagy annál idősebb. A „legidősebb” település a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debréte, ahol 9-en laknak, ebből 6 időskorú. A 15 évesnél idősebbek 43 százaléka él házasságban, ám a lakosság egyharmada soha nem járt az anyakönyvvezető előtt. Ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor 1106 volt ez az érték. A Pest megyei Tésán például a nőtlen férfiak száma hatszorosa a hajadon nőkének. Az országban minden harmadik háztartásban egyedül élnek.

Az is kiderült, hogy nők 73 százaléka vállalt gyereket. 23 százalék egyszer szült, 35 százaléknak két gyereke van. Érettségije a lakosság egyharmadának van, és további 22 százaléknak diplomája is. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent. A legiskolázottabb helyek Budapest I., II. és XII. kerülete, valamint Telki. Minden negyedik ember beszél angolul, németül 1,2 millióan tudnak, oroszul 204 ezren. A Vas megyei Kétvölgyön a lakossága tudása ezen a téren kiemelkedő, a település élők 79 százaléka legalább két nyelven beszél