kormány;állami támogatás;lakáshitel;lakástámogatás;Családi Otthonteremtési Kedvezmény;

Kiderültek a részletek: az eddigiekhez képest komoly szigorítás az új csok, de így is beindulhat a banki verseny

Még mindig döcög a piaci alapú hitelezés, ezért a Csok Plusz lehet a bankok ügyfélszerző csodafegyvere.

A kormány társadalmi vitára bocsátotta a lakástámogatási rendszer szigorításáról szóló részletszabályokat, vagyis a Csok Plusz bevezetését. A változás lényege, hogy a jelenlegi támogatásról a támogatott hitelek felé fordul a kormány, ám ezen hiteleket csökkentik egy-egy gyerek születésével, vagyis utólag alakul támogatássá. Komoly szigorítás, hogy a megszületett gyermekekre nem vehető igénybe a támogatás, csak a majdan megszületőkre – ezt a családpolitikáért is felelős kulturális miniszter, Csák János korábban azzal indokolta, hogy aki akarta, már korábban felvette a támogatást, illetve vásárolt lakást. További szigorítás, hogy csak házaspárok kaphatnak a jövőben állami támogatást, a folyósítás felső korhatárát pedig a szülő nő esetében 40 éves kornál húzták meg.

Az egy gyermeket vállaló házaspárok 15, a kétgyermekesek 30, a három gyermeket vállalók 50 millió forintos hitelt kaphatnak legfeljebb 3 százalékos támogatott kamattal. A korábban meghirdetett feltételekhez képest kedvező változás, hogy a támogatott hitel kamata legfeljebb három százalék lehet, és nem fix három százalék, vagyis ez alá is mehetnek a bankok – hívta fel a figyelmet Korponai Levente.

A money.hu vezetője szerint már a 3 százalékos kamat is nagyon kedvező a jelenlegi piaci környezetben, de az ennél alacsonyabb majdnem példátlannak mondható. Utoljára az MNB Zöld Otthon Programja volt ilyen kedvező hitelkonstrukció, ami 2021-2022-ben óriási érdeklődést hozott. Kérdés persze, hogy most hogyan reagálnak majd a bankok, hiszen a kamattámogatást a 3 százalékos kamatig finanszírozza az állam. Ha ennél olcsóbban nyújtanának hitelt a bankok, azt már nekik kellene kigazdálkodniuk. A Csok Pluszos ügyfelekért folyó banki verseny azért is lehet kiélezett, mert a támogatott hitel indulóköltségeit is maximalizálná az állam 300 ezer forintban. Ezen felül már csak az értékbecslés és a helyszíni szemle díját számíthatnák fel. Korponai Levente szerint

mindezek ellenére fokozódhat a verseny a bankok részéről, mivel a piaci alapú hitelezés továbbra is döcög, így a Csok Plusz lehet a bankok ügyfélszerző csodafegyvere.

A másik újdonság, hogy azon keveseknek, akik jogosultak támogatásra és van már lakásuk, nem kell eladniuk a régi lakást ahhoz, hogy új megvásárláshoz használják fel az állami támogatást. Arra viszont figyelniük kell, hogy a támogatott hitelből vett lakásnak vagy családi háznak meg kell haladnia a jelenlegi otthonuk forgalmi értékét.

A Bankmonitor.hu elemzői szerint eddig a Csok Plusz kapcsán az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés az volt, mi számít majd első lakásnak, hiszen ennek megvásárlásához elég lesz 10 százalék önerő is. A most megjelent rendelet alapján az első közös új lakás számít első lakásnak, vagyis a házaspár minkét tagjának lehet külön-külön egy lakása. Az első lakásukat megvásárló házaspárok ugyanis a szokásos 20 százalék helyett akár 10 százalék önerővel is lakáshitelhez juthatnak, így ők egy 80 millió forintos ingatlant 16 millió forint helyett akár 8 millió forint saját megtakarítással is meg tudnak majd vásárolni, a fennmaradó részt pedig CSOK Plusz hitelből, és akár piaci lakáshitelből is megfinanszírozhatják. Ugyanakkor ha megtehetik, akkor a házastársak megtarthatják és kiadhatják lakásaikat, és az első közös lakásra felvehetik a támogatást – írják a Bankmonitor elemzői.

Ebből a kitételből is úgy tűnik, hogy a kormány több ponton nem a gyermekes családok lakhatását akarja támogatni, hanem a lakástulajdonnal rendelkező középosztály újabb lakásszerzését.

A most meghirdetett rendelettervezetből az is kiderül, hogy a Csok plusz hitel csak akkor vehető igénybe továbbköltözés után, ha az új lakás drágább, mint a régi. Ez akkor jelenthet nehézséget, ha például a család Budapestről költözne vidékre, esetleg egy vidéki nagyvárosból községbe vagy faluba, ahol alacsonyabbak az ingatlanárak. Pedig sok esetben éppen az az ilyen költözések oka, hogy vidéken, illetve a kisebb településeken ugyanakkora, vagy akár alacsonyabb összegből nagyobb alapterületű ingatlant vásárolhat a család, ahol a gyerekek is kényelmesebben elférhetnek.

Vaskos megszorítás az új Csok Plusz

A kulturális tárca hatásvizsgálati lapot is csatolt a kormányrendelet-tervezethez, ezt a pár perc munkával összedobható anyagot öt nap alatt készítette el. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy 2024-ben a Csok Plusz bevezetése évi 39,8 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyi a hiánynövelő hatás. Ezzel szemben erre a célra van 175,5 milliárd forint a már elfogadott 2024-es büdzsében, ugyanis a keretet a kormány a korábbi szabályok szerint számolta ki – igaz, az előző évekhez képest így is jelentősen csökkentve a kiadásokat. Tehát valójában egy fillér pluszkiadással sem jár a Csok Plusz. Nem véletlen, hisz a kormány jelentősen szűkítette a Csok Plusz jogosultsági feltételeit, sokkal kevesebben vehetik igénybe a most kifutó konstrukcióhoz képest – vagyis a lakástámogatási rendszer átalakítása költségvetési szempontból jelentős megtakarítással jár. A városokban egy MNB elemzés szerint az igénylők 70-80 százaléka is eleshet a lakástámogatástól. Ennek ellenére a kulturális tárca államtitkára, Hornung Ágnes által jóváhagyott hatásvizsgálati jelentésben a „gyermeket tervező családok lakáshoz jutási feltételei jelentősen javulnak” a Csok plusz bevezetésével.