Autóváros lesz Szeged is, az Orbán-kormány nem akarta, a kínaiak ragaszkodtak hozzá

A Tisza-parti városban épül meg a világ vezető elektromos autógyárának, a kínai BYD-nak az első európai üzeme – jelentette be pénteken Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, valamint Botka László, a város polgármestere. 

Ez azt jelenti hogy minden részletükben beigazolódtak a Népszava október 26-án megjelent cikkében foglaltak, amelyek BYD akkor még csak lehetségesnek nevezett szegedi beruházásáról szóltak. A magyar sajtó akkor arról írt, hogy elektromos buszokat gyártó üzem létesül. Lapunk volt, amely elsőként megírta, hogy személyautókat előállító, gigantikus nagyságú gyár fog épülni, amelynek beruházási értéke eléri az 5 milliárd euró. Ez az összeg jelentősen meghaladja a Debrecenben épülő CATL akkugyárának építésére szánt 3 milliárd eurót.

A BYD szegedi gyárépítését bejelentő Szijjártó Péter a beruházás kapcsán nem említett konkrét összeget, hanem minden idők egyik legnagyobb beruházásaként beszélt a szegediről, ami nem mond ellent az általunk megszellőztetett összegnek. Idetartozik, hogy a miniszter több ezer új munkahely létrejöttéről beszélt, ami kapcsán a Népszava korábban arról írt, hogy közel 3 ezer munkavállalót foglalkoztatnak majd a termelés felfutásakor az autógyárban, amelyet Szeged-Béketelep közvetlen szomszédságában egy 300 hektáros területen építenek fel. A helyszínt jó előre kiválasztották. Itt található a város egyik ipari parkja, amely nyár végén hirtelen 21 milliárdos kormányzati támogatást kapott, az önkormányzat megvette a Pick Zrt. e mellett található területét, és megkezdte a szomszédos mezőgazdasági területek kisajátítását. Joggal fogalmazott úgy Botka László a pénteki bejelentéskor, hogy „Szeged földrajzi fekvése és logisztikai fejlettsége” döntő módon befolyásolhatta, hogy a BYD Szegedet választotta. Két autópálya – az M5-ös és az M43-as – a kijelölt iparterület mellett keresztezi egymást. A Szegedet Budapesttel összekötő vasúti fővonal szintén a épülő gyár közelében található, ami összeköthető a Belgrád-Budapest vasútvonallal. Ahogyan korábban megírtuk: ritkaság számba megy, hogy egy nagyváros közvetlen szomszédságában ilyen logisztikai adottságokkal rendelkező 300 hektáros összefüggő terület található. Külön előnyt jelent, hogy Szeged közvetlenül a román és a szerb határ közelében fekszik.

Szegednek szüksége is volt ezekre az adottságokra, mert a BYD-del folytatott tárgyalásokra rálátó forrásaink elmondták, amit a nemzetközi sajtó is megírt, hogy Franciaország mellett Spanyol-, Német- és Lengyelország is versenyben volt gigaberuházásért folytatott versenyben. Nem titok, hogy Szeged mellett több magyarországi helyszín is felmerült. Ezt támasztja alá, hogy a külgazdasági és külügyminiszter a pénteken arról beszélt, hogy 224 tárgyalási fordulót bonyolított le a kínai óriásvállalattal a minisztérium mellett működő Beruházásösztönzési Ügynökség. Lapunknak azt is elárulták a névtelenséget kérő források, hogy

Vélhetően azért, amit a beruházási döntést Szijjártó Péterrel együtt bejelentő Botka László mondott: Szeged felsőoktatási, tudományos és képzési központ, ami megfelelő hátteret ad a BYD itteni beruházásához. Így a szakember utánpótlási, valamint a lehetséges kutatási és innovációs igényekhez. Ezt erősíti, hogy Szegeden működik az ELI-ALPS lézerközpont, ami mellett most épül fel a Science Park, vagyis a tudományos ipari park, aminek kivitelezésére tavasszal kapott – aligha a BYD itteni lehetséges megtelepedésétől függetlenül – 9 milliárd forintot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A Magyar Közlöny csütörtökön este, fél nappal a pénteki bejelentés előtt jelent meg, hogy a gyárépítéshez kapcsolódó infrastrukturális és energetikai beruházásokra további 46 milliárd forintot biztosít a kormány. Szijjártó Péter egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy összesen mekkora állami támogatásban részesül a BYD szegedi gyárépítése.

Óriási öröm Szeged számára, hogy nálunk épül fel a BYD új elektromosautó-gyára – fogalmazott a város polgármestere, aki hónapok óta helyben beszédtémát adó beruházás kapcsán többször azzal nyugtatta a szegedieket, hogy nem akkugyár fog épülni Szegeden, noha még a mostani bejelentés előtti napokban is napvilágot láttak olyan hírek, hogy az autógyár mellett akkugyár is épül, ám ezt a pénteki budapesti bejelentésen Szijjártó Péter egyértelműen cáfolta. Nem lehet túlzással vádolni a polgármestert, aki a hivatalos bejelentésen elmondta, hogy a város és a régió jövőjét döntően módon befolyásolni fogja BYD első európai gyárának itteni felépítése.

Korábban arról írtunk, hogy a termelés elindításkor hatszáz munkavállalót fognak alkalmazni, amelyet folyamatosan növelnek, és így érik el a háromezer foglalkoztatottat. A bennünket tájékoztató források ehhez hozzátették, hogy

Ezeket a korábbi értesüléseket a beruházásra rálátó forrásaink megerősítették, azzal kiegészítve, hogy a közel 500 ezer lakosú Csongrád-Csanád vármegyében még akad szabad munkaerő. Jelezték egyben azt is, hogy a városnak fel kell készülnie, hogy nagy számban érkeznek ide külföldi munkavállalók Kínából és más ázsiai országokból. Ez azonban alapvető újdonságot nem jelentene helyben, mert szegedi egyetemen jelenleg közel 3 ezer külföldi hallgató tanul. A külföldi hallgatók pedig jelentős számban már legalább negyven éve jelen vannak a város életében.

Egy másik névtelenséget kérő forrásunk arról beszélt, hogy azért volt fontos és időhöz kötött a szegedi beruházás bejelentése, mert a BYD értékpapírjaival a hongkongi tőzsdén kereskednek, ahol az év vége előtt szükséges bejelenteni a magyarországi gyár építésével kapcsolatos döntést. Egy másik forrásunk elmondta, hogy januárban Magyarországra látogat a BYD teljes vezérkara, a tulajdonosok és a menedzsment egyaránt, ám ennek a programnak a részletei még nem teljesen tisztázottak. Így az sem, hogy ennek helyszíne lesz Budapest mellett Szeged is, noha az észszerűség ezt diktálná.

Egyöntetű az a tapasztalat, hogy egy-egy autógyár építése nagyon fellendíti egy város fejlődését. Példa erre Győr, Kecskemét és Debrecen, és ugyanez várható Szegeden is – mondta el érdeklődésünkre egy, a haza autóiparral foglalkozó közgazdász, aki szerint ez érzékelhető mások mellett a kiskereskedelmi forgalomban és a helyi ingatlanpiacon is. Az egyelőre nyitott kérdés, növeli-e a város költségvetését a BYD árbevételéből származó a helyi iparűzési adó. Ha a kormány nem nyilvánítja nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak a szegedit, akkor a BYD-tól ilyen címen befolyó összeg fele Szeged kasszájába folyik, a másik fele pedig az államéba. Ha ennek az ellenkezője történik, akkor a város ezen a téren hoppon marad.

Szegeden nincs egyelőre hurráoptimizmus, erre idő sem volt. Egy helyi közvélemény-kutatás eredményére hivatkozva Botka László elmondta, hogy a városiak döntő része támogatja beruházást. Szegedet megváltoztatja az autógyár építése, és sokan úgy gondolják: óriási lehetőség előtt áll a város. Amit korábban kevesen gondoltak volna: autóváros lehet Szeged.