Gázai övezet;tűzszünet;húsvét;kereszténység;Kirill patriárka;Ferenc pápa;orosz-ukrán háború;

Ferenc pápa az izraeli-palesztin és az orosz-ukrán háború befejezésére szólított fel, közben Kirill pátriárka szent háborúnak nevezte Vlagyimir Putyin agresszióját

Elég éles a kontraszt.

A békét sohasem fegyverekkel kötjük, hanem kinyújtott kézzel és nyitott szívvel -idézte a BBC, mit mondott a húsvéti beszédében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő a Gázai övezetben és Ukrajnában is tűzszünetre, továbbá a még a Hamász izraeli túszainak elengedésére és orosz-ukrán fogolycserére szólított fel.

Mint beszámoltunk róla, a katolikus egyházfőt ismét több tízezer hívő és érdeklődő turista hallgatta meg a Szent Péter téren húsvétvasárnap. Korábban nem volt egyértelmű, hogy Ferenc pápa képes lesz-e részt venni az ünnepi szertartásokon, ugyanis korábbi beszámolók szerint gyengélkedett.

„Ismét kérem, hogy biztosítsák Gáza számára a humanitárius segélyhez való hozzáférést, és ismételten felszólítok az október 7-én elfogott túszok haladéktalan szabadon bocsátására és azonnali tűzszünetre az övezetben” - jelentette ki a katolikus egyház vezetője. A háború civilekre gyakorolt hatásairól szólva különös hangsúlyt helyezett a gyermekek szenvedésére. „Mennyi szenvedést látunk a szemükben! Ezekkel a szemekkel azt kérdezik tőlünk: Miért? Miért ez a sok halál? Miért ez a pusztítás? A háború mindig abszurditás és vereség” - fogalmazott Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő ezt követően az immár több mint két éve tartó ukrajnai háborúra is kitért, szó emelve annak leállítása érdekében. Fogolycserére is felszólított: „A nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartására szólítva reményemet fejezem ki az összes fogoly általános cseréjére Oroszország és Ukrajna között” - fogalmazott.

Elég éles kontrasztot mutatnak azonban Ferenc pápa szavaival Kirill pátriárka gondolatai. Az ortodox húsvét időpontja ugyan 2024. május 5., de az orosz ortodox egyház de sem maradt néma. Egy Kirill pátriárka által vezetett moszkvai kongresszuson olyan dokumentumot fogadtak el, amely a Vlagyimir Putyin által indított ukrajnai invázióról azt írta, hogy az „az orosz nép nemzeti felszabadító harcának új állomása Délnyugat-Oroszország földjén a bűnöző kijevi rezsim és a mögötte álló kollektív Nyugat ellen”, az orosz agresszió „egy szent háború, amelyben Oroszország és népe a Szent Oroszország egységes szellemi terét védve teljesíti küldetését, hogy megvédje a világot a globalizmus támadásától és a sátánizmusba süllyedt Nyugat győzelmétől”. A dokumentum „az orosz nép hármasságáról” szólva azt is kifejti, hogy a belaruszokat és az ukránokat csak az oroszok szubetnikai csoportjaként szabad elismerni.

Az ukrán ortodox egyház élesen elhatárolódott Kirill pátriárka égisze alatt elfogadott  szövegétől. „Az ukrán ortodox egyház nem támogatja az orosz világ ideológiáját és elhatárolódik tőle. Egyházunk hozzáállását ehhez az eszméhez már rég, nyilvánosan kinyilvánította Onufrij, Kijev és egész Ukrajna metropolitája: mi nem orosz világot építünk, hanem Isten világát. A dokumentumban használt „szent háború” kifejezés ellentmond a keresztény erkölcs alapelveinek”–hangzik az Ukrajinszka Pravda által ismertetett közlemény..

A KGB-s múltú Kirill pátriárkát korábban szankciós listára akarta helyezni az Európai Unió, ez azonban az Orbán-kormány vétófenyegetése miatt nem valósult meg. Ferenc pápa Kirillt korábban gyakorlatilag Vlagyimir Putyin ministránsának nevezte.