oktatás;felsőoktatás;egyetemek;bérrendezés;állami fenntartás;Kulturális és Innovációs Minisztérium;Hankó Balázs;

„44 évesen vissza kellett költöznöm a szüleimhez” - Ötven százalékos azonnali béremelést követelnek az állami egyetemek oktatói

Hankó Balázs megígérte, megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal.

„Nem számháborúzni jöttünk” – hangsúlyozták a Kulturális és Innovációs Minisztérium előtt összegyűlt egyetemi oktatók szerdán, akiknek a képviselői Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárral tárgyaltak bérköveteléseikről.

Mint az egyeztetés után kiderült, egyelőre csak az eltérő számok egymásnak ütköztetése zajlott, viszont az államtitkár ígéretet tett:

megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal. 

Abban is sikerült egyetértésre jutni, hogy a bérfejlesztés szükséges az egyetemeken, és a béreket a diplomás átlagbérhez kell igazítani, ennek érdekében további tárgyalásokat folytatnak majd két hét múlva.

„Tavaly februárban kezdtem el dolgozni az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán, 253 ezer forintot keresek.

Másod- és harmadállást is kell vállalnom, hogy megéljek, hétvégén is dolgozom, egyik helyről a másikra rohangálok, és így nem tudok az egyetemi feladataimra elegendő energiát fordítani. 

Azt érzem, hogy ezt hosszú távon nem lehet bírni. Pedig nagyon élvezem a tanítást, mindig is ez volt a vágyam” ‒ nyilatkozta lapunknak egy fiatal tanársegéd, amíg körülbelül 150 egyetemi oktatóval és támogató diákkal együtt a minisztérium előtt várta, hogy milyen eredménnyel zárul a tárgyalás.

„Az ELTE PPK egyetemi adjunktusa vagyok. Négy diplomám és doktori fokozatom van, folyamatosan publikálok. Tanítok alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, doktoranduszokat követek, és közben jogi szakvizsgára készülök.

277 ezer forint a nettó fizetésem és 44 évesen most kellett visszaköltöznöm a szüleimhez, mert nem tudtam fenntartani az albérletemet” 

– érzékeltette egy másik oktató, hogy a helyzet a ranglétra magasabb fokain sem túl rózsás. Ő is azt mondta, hivatástudatból, szeretetből marad a pályán, holott tudja, az ő végzettségével akár 1 millió forintot is megkereshetne máshol. A lapunknak nyilatkozók abban egyetértettek, hogy az egyik fő követelésük, az azonnali 50 százalékos béremelés javíthatna a pillanatnyi helyzetükön,

de hosszútávú garanciát várnának azzal kapcsolatban, hogy a fizetésük évről-évre megőrzi az értékét a folyamatos infláció mellett is.

A négy még állami fenntartásban működő egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia ‒ vagyis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ‒ és a Magyar Képzőművészeti Egyetem képviselői még március 20-án, nyílt levélben fogalmazták meg a bérköveteléseit, amelyet azóta több mint háromezren írtak alá. Mivel érdemi választ nem kaptak, először április 10-én vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé, és tárgyaltak Hankó Balázzsal. Az államtitkár múlt héten a Parlamentben azt mondta,

az ELTE és BME dolgozóinak altágbére 710 ezer forint, de a minisztérium előtt lobogtatott bérpapírok ennél jóval alacsonyabb bérekről árulkodnak.

Az egyetemek dolgozói többek között azt követelik, építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelés gyanánt az állami fenntartású egyetemek oktatói.

„Ez nem egy garantált, törvénybe iktatott kereset többlet, ezt a vállalást évről-évre felülvizsgálja a fenntartó, vagyis bármikor megszüntethető, bármikor elvehető, nincs rá garancia, hogy ez az összeg tényleg minden hónapban el fog hozzánk jutni. 

Másrészt éppen emiatt a kiszámíthatatlansága miatt a hitelintézetek például nem szokták figyelembe venni, ha egy kolléga hitelt szeretne felvenni” – mondta Gregor Anikó, az ELTE szakszervezeti titkára, aki szerint éppen ezért az egyetemeken oktatók nagy része egyszerűen nem hitelképes. Éppen ezért az oktatók, a 15-15 százalék beépítése mellett, az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését követelik minden munkakörben és beosztásban.

Jelenleg egy tanársegéd bértábla szerinti garantált fizetése bruttó 221 ezer forint, ezt a törvény szerint ki kell egészíteni a garantált bérminimumra,

de az említett illetménykiegészítéssel sem keresnek többet nettó 253 ezer forintnál. 

Az ELTE-n az adjunktusok bruttó 421 ezer (nettó 280 ezer), a docensek bruttó 505 ezer (nettó 337 ezer) forintot keresnek a bértábla szerint. Nem véletlen, hogy a bérfeszültség egyre nagyobb, és ez különösen igaz a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének megemelése óta, hiszen jelenleg a docensi alapbér alacsonyabb, mint a pedagógus-gyakornokként elhelyezkedő pályakezdők bére.

Az egyetemi oktatók jelentős része kénytelen másod- vagy akár harmadállást vállalni, hogy meg tudjon élni. Ezeknek egy része az egyetemen belüli túlmunka – elképzelhető, hogy Hankó Balázs ezeket az összegeket is beleszámolja az általa emlegetett átlagbérekbe, holott ezek is egyfajta másodállások, a normál feladatokon felüli túlmunkák. Az ELTÉ-n készült felmérés szerint az oktatók több mint fele, közel kétharmada vállal valamilyen másodállást. Ez sok esetben kutatást jelent,

de nem ritka az, hogy valaki a „piacon” dolgozik az egyetemi munkája mellett és az is előfordul, hogy részmunkaidős tanárként a közoktatásban dolgoznak. 

Ez azt jelenti, hogy napi 10-12 órát kell dolgozniuk, hogy meg tudjanak élni. A másodállás nem csak az oktatók és kutatók körében elterjedt, hanem adminisztratív hivatali dolgozók, karbantartók, levéltárosok, laboránsok körében is, vagyis az úgynevezett oktatáskutatást támogató munkakörökben.

A méltatlan és fenntarthatatlan helyzet Gregor Anikó szerint azért alakulhatott ki, mert az állami felsőoktatásba évtizedeke óta nem rakott egyik kormány sem elég pénzt, a szektor folyamatosan élte fel a tartalékait, amelyek mostanra elfogytak. Az állami fenntartású egyetemek folyamatosan kevesebb pénzt kapnak költségvetésből, mint amennyire szükségük lenne, az ELTE-n például két év alatt 50 százalékkal emelkedtek az üzemeltetési költségek,

miközben a diákok után a fenntartó ugyanannyi pénzt ad, mint 2018-ban, sőt egyes szakok esetében 2008 óta változatlan ez az összeg.

Ezzel párhuzamosan az egyetemek nagy részét alapítványi fenntartásba szervezték ki, és bár ezek nagy részében nem nyilvánosak a fizetések, azt például tudni lehet, hogy a Szegedi Tudományegyetemen most emelik a béreket, így az ott tanítók számottevően jobban fognak keresni, mint az állami fenntartású intézményekben. „Tudjuk, hogy az oktatási, kutatási pozíciókban dolgozóknak magasabb a bére az alapítványi egyetemeken, ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a kuratóriumi tagok döntéseinek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által fenntartott intézmények teljesen le vannak gatyásodva,

miközben például a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jut 100 milliárd forintos keret arra, hogy egy önálló bölcsészképzést hozzanak létre, a Pázmánynak pedig 200 milliárdból épül új campusa Józsefvárosban. 

Összehasonlításképpen: az általunk követelt 50 százalékos azonnali béremelés összesen 20-25 milliárd forintba kerülne. Én úgy gondolom, ezt össze lehetne szedni innen-onnan” – bizakodik Gregor Anikó.