– Az öt évvel ezelőtti „mozgásnál” jóval kisebbre számítok, s úgy hiszem, számos fideszes polgármesterjelölt el fog vérezni amiatt, mert a 2019-es választással ellentétben most nem támaszkodhat a határ-menti voksturizmusra – mondta lapunknak egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt polgármester. Öt évvel ezelőtt lapunkban is beszámoltunk arról a jelenségről, hogy több ezer külföldi – zömében ukrán-magyar kettős állampolgár – szerzett fiktív lakcímet a kelet-magyarországi településeken. Előfordult, hogy több mint százan voltak bejelentve egy-egy házba.
Az állampolgárságot gyakran olyanok is megkapták, akik nem beszéltek magyarul, ám a papír birtokában hozzájuthattak az itteni, magasabb nyugdíjhoz, egészségügyi ellátáshoz, „cserébe” pedig jellemzően fideszes polgármesterekre szavaztak. A legutóbbi önkormányzati választás napján pedig – számoltunk be akkor „Pamagítye, ggye Fidesz” című riportunkban – furcsa mód a záhonyi határátkelőnél felgyorsult az átkelési idő, s a korábbi öt-hat órás várakozás helyett pár perc alatt, gördülékenyen jutottak át az utasokkal teli mikrobuszok a határ túloldaláról.
A háború azonban mindent megváltoztatott, s ez hatással lehet a mostani magyarországi önkormányzati választások eredményére, legalábbis a keleti határ-menti falvakban.
– Már nincs, aki átjöjjön – summázta egy záhonyi férfi, példaként hozva fel, hogy a kárpátaljai Csongor településen, ahol korábban még ezerhétszázan laktak, most alig kétszázan élnek. – A teheneket is el kellett adni, mert nincs, aki megvegye a tejet – fogalmazott. Az ottani családok zöme ma már Szlovákiában, Csehországban, Németországban és Magyarországon él és dolgozik, mert elmenekült a háború elől. Záhonyban is letelepedett nagyjából ötven ember – igaz, zömük még a háború kitörése előtt jött át a jobb élet reményében. – Túlnyomó részük köztudottan „orbánista” volt, de a miniszterelnök orosz-pártisága miatt lehet, náluk is megfordult azóta a széljárás – vélekedett.
A Magyarországon élő ukrán és más országokból érkezett menekültek is szavazhatnak a mostani önkormányzati választáson, amennyiben rendelkeznek menekültstátusszal.
Nem uniós tagország állampolgáraként viszont az EP-választásokon természetesen nem vehetnek részt – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ugyanez igaz a már huzamosabb ideje itt élő, harmadik országokból érkezettekre, de a csak nemrégiben érkezett vendégmunkásokra nem, utóbbiak jellemzően nem szavazhatnak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) április 28-ai adatai szerint menekült, illetve „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” választópolgárból 35 554-et tartanak nyilván.
Ami a hazánkban élő, magyarországi lakcímmel rendelkező uniós polgárokat illeti, 137 280-an vannak, és mindannyian szerepelnek is az önkormányzati választás névjegyzékén. Ők viszont alapértelmezetten a saját országuk szerinti listákra szavaznak az EP-választáson. Ha mégis a magyar pártok közül szeretnének válogatni, fel kell iratkozniuk az EP-választás névjegyzékére, eddig ezt mindössze 3787-en tették meg.
„Nem lesznek fiúk lassan. Mindenkit elvisznek” – Riport a háború szorításában élő KárpátaljárólTöbb kistelepülési polgármester beszélt nekünk arról, hogy a választásokhoz közeledve megélénkül a „vándorlás”, legalábbis papíron az egyes, főként alacsony lélekszámú falvak lakói között. Egyikük elmondta: öt évvel ezelőtt az egyik kelet-magyarországi 150 fős faluba hirtelen 50-en jelentettek be állandó lakhelyet, s el is döntötték az addig nagyjából egyenlőnek látszó csatát a két polgármester között. László Róbert az ezzel kapcsolatos felvetésünkre azt mondta: a tartózkodási hely bejelentésével most már nem érdemes trükközni, a választási eljárási törvény szerint ugyanis nem szavazhat az adott településen az, akinek a választás kitűzése előtt 30 nappal nem volt bejelentett tartózkodási helye ott: ez a határidő február 11-e volt. Más a helyzet az állandó lakosokkal, ugyanis ilyen státuszt akár még a választást megelőző munkanapon, vagyis június 7-én is lehet létesíteni, igaz, ez jóval macerásabb, így nem biztos, hogy mindenkinek megéri a „voksturizmus”. Éppen azért, hogy az esetleges voksturizmusra utaló jelek jobban láthatók legyenek, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért már korábban azt kérte az NVI-től, hogy napi rendszerességgel, települési szintű bontásban publikálja, hogy hányan szerepelnek a névjegyzéken. Januártól az NVI, még ha csak heti rendszerességgel is, de ezt megtette, a választás kitűzése után váltottak át a napi szintű frissítésre. A szakértő szerint egyelőre nem látszik erőteljesebb mozgás, igaz, az ezzel kapcsolatos adatok kibányászását nem könnyítette meg a választási iroda.