Két és fél órás akciógyönyörrel érkezett Doug Mitchell producer Cannes-ba, egészen konkrétan az ötödik Mad Max mozijával, a Furiosával, melyről azt is mondhatnánk, hogy Hollywood talán legjobb előzménymozija – de hát hülyeség lenne, mert ausztrál rendező ausztrál produkciójáról van szó, hiába vannak benne amerikai színészek – mindez hat perces vastapsot érdemelt a világpremieren.
Ahogy Doug Mitchell producer poénkodott, az amerikaiaknak ott van Batman, az angoloknak Harry Potter, ők meg az őrült Max-et adták a világnak. Delikát részlet: a Furiosa szereplői kifogástalan ausztrál akcentussal beszéltek és ez tulajdonképpen újdonság. A producer visszaemlékezett: az első résznél az egész filmet szinkronizálták, hogy az Egyesült Államokban jól értsék, erre azon a piacon óriásit buktak vele. „Azt hittük, ezzel nyerők leszünk, mert amikor annak idején kiutaztunk, általában megkérdezték, hogy tudunk-e angolul. Az akcentusunk miatt azt hitték, osztrákok vagyunk” – mesélte nevetve. Persze ez angolul poénosabb, hiszen az Austrian és az Australian valóban rímel egymásra kicsit.
Szóval, ez az ausztrál zseni hetvenkilenc évesen sokkal fiatalabb, mint az utána jövő generációk zöme. Olyan mozit tett le az asztalra, hogy csak na. Franchise-t teremtett, amit nem lehet annak nevezni, mert az akciót művészi szinten alkalmazza – és erre válaszul csak azt mondja, hogy mindent Buster Keatontól és Charlie Chaplintől tanult, mivel ők is akciórendezők voltak. Sőt, minden olyan film az, amelyben mozognak. Hát amit a Furiosában látunk, az több mint mozgás. A sztori a világégés utáni első időszak, melyben annak idején Max is élt, most pedig Furiosa felnövését mutatja meg, mely A harag útja előtt sok évvel játszódik. A címszereplőt utóbbiban Charlize Theron alakította, most Anya Taylor-Joy kelti életre a figurát. A show-t azonban szó szerint ellopja a főgonosz, a világháborút előidéző Dr. Dementust alakító Chris Hemsworth, akinek több szövege van, mint együttvéve az eddigi összes karakternek a Mad Max világban, és a színész élt is a lehetőséggel. Alakításában egyszerre jelenik meg Darth Vader, egy James Bond főgonosz és a Bolondos dallamok rajzfilmfiguráira jellemző blődség. Brutális vérengző állat, plüssmacival a szíve felett. Nem vicc, halálosan komoly előadással. A látványtól, és a tempótól pedig leesik az állunk: már A harag útja is baromi jól nézett ki, most George Miller rendező az azóta eltelt kilenc év összes technikai újdonságát is bedobta. Arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e még Mad Max mozi, mosolyogva elárulta, hogy vannak még történetei, de előbb lássuk meg, hogyan alakul a Furiosa nézettsége. Én már megtettem a kötelességem, leírtam, hogy frankó, moziba menjen el rá mindenki, aki bírja, ha valaki eredeti.
Persze, nem csak George Miller van Cannes-ban, percenként zajlanak az események: megnéztük például az Elizabeth Taylor: Az elveszett felvételek című dokumentumfilmjét, melyet Nanette Burstein rendezett (aki Hillary Clintonról és készített már filmet). Az apropó, hogy egy padláson találtak hetven órányi interjút a színésznővel, amelyekben őszintén vall Hollywoodról, a szerelmi életéről és úgy nagyjából mindenről, ami történt vele. Augusztusban jön a MAX-ra, érdemes majd meglesni, mert megdöbbentő dolgokat tudhatunk meg arról, milyen volt színésznek lenni a stúdiókorszakban. A mai világ ahhoz képest maga a paradicsom.
Cannes a nők ünneplésével indult, miközben a háttérben a Francia Filmintézet igazgatójának a lemondását követelik