3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság az első negyedévben

Az első negyedévben 3147 milliárd forinttal nőtt az államadósság, így az elérte az 58 270 milliárd forintot közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez minden idők legmagasabb nominális hazai adósság adata. Mint azt többször megírtuk, az Orbán-kormány 2010-ben 22 ezer milliárd forintos adósságot örökölt, s ezt sikerült 14 év alatt 58 ezer milliárd forint fölé tornászni. Az év eleji nagy adósságugrás abból a szempontból nem volt váratlan, hogy a költségvetés folyó hiánya az első négy hónapban elérte 2597 milliárd forintot, s ez mind az államadósságot növelte, ezen felül az Államadósság Kezelő Központ több nagy kötvénykibocsátást is az év elejére időzített.

Az, hogy a nominális államadósság emelkedik kevéssé meglepő, főleg olyan magas inflációs környezetben, mint amin magyar gazdaság átesett az elmúlt években, de amiatt jobban aggódnak  az állampapírba fektetők, hogy az év elején a GDP-arányos adósság is megugrott az MNB adatai szerint. Március végén az államadósság a bruttó hazai termék 75,9 százalékára emelkedett, miközben december végén még csak 73,5 százalékon állt a mutató. A mostani adat két éves csúcsot jelent, legutóbb 2022 második negyedében volt a jelenleginél magasabban az államadósság. A kormány azt tervezte, hogy idén, ha minimális mértékben is, de csökkenő pályán tartja az államadósságot, s decemberre 73,2 százalékot vár. A GDP-arányos adósság csökkenését segítheti a beinduló gazdasági növekedés, hisz az növeli a GDP értékét. Ugyanakkor az elemzők megosztottak abban, hogy idén csökkenhet-e a magyar adósságmutató. Legutóbb az Európai Bizottság jelezte, hogy 2024-ben az adósság átmeneti emelkedését várja: Brüsszel szerint idén a mutató 74,3 százalékra emelkedik, majd jövőre 73,8 százalékra csökkenhet – ami még mindig magasabb, mint a tavalyi mutató.

A növekvő államadósság, különösen a magas kamatteher a költségvetés, s így a magyar gazdaság egyik legnagyobb kockázata. A másik ilyen kockázat a kormány és jegybank közötti konfliktus, ami az elmúlt hónapokban nyugvópontra jutott, de úgy tetszik ennek vége. Tegnap Nagy Márton kiásta csatabárdot, mert szerinte „jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük rá a lehetőséget” – nyilatkozta az Index.hu-nak a nemzetgazdasági miniszter. Nála az MNB azon elemzése vágta ki a biztosítékot, amely górcső alá vette az NGM versenyképességi stratégiáját. Az MNB elemzői szerint a stratégia egy lábon áll, az kizárólag az iparra koncentrál, ami nem képes versenyképességi fordulatot elérni a gazdaságban. Nagy Márton szerint nem az baj, hogy bírálják az anyagot, hanem az, hogy ez nyilvánosan történt, vagyis láthatóan személyes megtámadtatásként éli meg a jegybank kritikáját. Nagy Mártont az elnöki mandátum jövő tavasz lejártakor Matolcsy egyik potenciális utódjának tekintik szakmai körökben, ezért a mostanihoz hasonló kifakadásai az MNB stábjára kifejtett nyomásgyakorlásnak is lehet tekinteni, ami sérti a jegybank kormánytól független működésének követelményét.

Amúgy az úgynevezett stratégia nem is nyilvános, a kormány egy rövidített változatot mutatott be, amely hemzseg a fogalmazási hibáktól, a közhelyektől, ám a jegybank elemzői voltak oly gálánsak, hogy ezt meg sem említették. Azt viszont szóvá tették, hogy a program végrehajtására nem készült pénzügyi terv. Miközben Nagy Márton a jegybankot szapulta, Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a korábban feszültségforrást jelentő jegybanktörvény-módosítást a kormány inkább pihenteti, az leghamarabb majd ősszel kerülhet a parlament elé a jegybankkal való egyeztetések után – mondta a pénzügyminiszter az atv.hu-nak.