Tóth József: Bokszzsákká váltak az önkormányzatok, az Orbán-kormány alattvalóként néz rájuk

Nem fáradt bele? Harminc éve polgármester.

Nem, a győzelmet nem lehet megszokni.

A leköszönő hegyvidéki polgármester, Pokorni Zoltán azzal indokolta távozását, hogy a városvezetőket élő bokszzsáknak használják manapság. Önt nem érik ütések?

Nem annyira a polgármesterek, inkább az önkormányzatok váltak bokszzsákká. A 2011-ben elfogadott új önkormányzati törvény éles cezúrát jelentett a magyar önkormányzatiság történelmében. Előtte a mindenkori kormányok tartották magukat az Európai Önkormányzati Chartához, azóta nem igazán. A közjó szolgálata ettől függetlenül is konfliktusos helyzetek sorát eredményezi. Egyszerre kell értékmegőrzőként fellépni és folyamatosan megújulni.

Ádám Zoltán, a Corvinus tavaly októberben elbocsátott docense szerint „helyben is itt az ideje a változásnak”, független képviselőjelöltként indul Újlipótvárosban. Mit gondol erről?

A XIII. kerület éppen az újításban és a változásra való képességében tér el sok más önkormányzattól. Települések sorának jelent mintát, sokan veszik át az általunk kidolgozott modelleket lakhatási, gazdasági, egészségügyi vagy szociális ügyekben. A megújulás érdekében kollégáim különféle kurzusokon vesznek részt, az önkormányzat pedig hét egyetemmel 11 közös projekten dolgozik. De valamivel kampányolni kell.

Az MSZP egyik legsikeresebb önkormányzati vezetője. Nem zavarja, hogy egy olyan pártot képvisel, amelyik lassan elfogy?

A pontos megfogalmazás az, hogy az MSZP tagja vagyok, de öt szervezet jelöltje. Tíz választást nyertem eddigi pályafutásom alatt, mindig egyéni mandátumot, soha nem pártlistást. 2010-et követően tudatosan távol tartottam magam a pártlistáktól. Én több elismerést és megbecsülést kapok a kerületben élőktől, mint a politikai alakulatomtól. Nekem a választópolgárok a fontosak, nem az, hogy a párton belül hol foglalok helyet.

Ez az oka annak, hogy fel sem került a DK-MSZP-Párbeszéd közös fővárosi listájára?

Igen.

A júniusi választáson a DK, a Momentum is beáll maga mögé, ez azért nem sikerült mindenütt. A Momentum saját arculatot akar, a DK meg erőt mutatni. Mivel győzte meg őket?

Az eddigi teljesítmény és a konszenzuskereső képesség lehet az ok.

Így is maradt három kihívója. Ellenjelöltet állított az LMP is Kanász-Nagy Máté személyében, bár 2019-ben még támogatták. Meglepődött?

Kicsit álságos, hogy az LMP azzal magyarázta a kerületi polgármesterjelölt-állítást, hogy erre a fővárosi lista miatt van szükség, holott ehhez elég lett volna egy főpolgármester-jelölt indítása. Az utolsó LMP-s, akit itt listáról megválasztottak, később átigazolt a Fideszhez és azóta kormánypártiként indul a választásokon. Az LMP helyi beágyazottságát jelzi, hogy a 15 választókerületből csak 10-ben tudtak elég aláírást gyűjteni a jelöltállításhoz. Egy jelölt indításhoz átlagosan 60 aláírás kellett.

A fideszes polgármesterjelölt, Harrach Tamás harmadszor fut neki a választásnak a XIII. kerületben, igaz 2018-ban és 2022-ben az országgyűlési képviselői helyért indult. Jelenleg önkormányzati képviselő. Hogy megy a közös munka mióta kiderült, hogy ellenlábasa lett?

Tűréshatáron belül maradtak a konfliktusok.

Az előző választáson elképesztő fölénnyel nyert: 82 százalékot ért el az akkori főpolgármester-helyettes Bagdy Gábor ellenében. Mennyire erodálódhat ez most?

Az idei választási eredményt mindenképpen befolyásolja, hogy akkor két polgármesterjelölt volt, most pedig négy van. Ez önmagában is csökkenti a százalékos eredményt. De nem tűztem ki magam elé százalékos célt, egyszerűen nyerni kell.

Ha a XIII. kerület eredményei szóba kerülnek önkormányzati körökben, a többi polgármester csak legyint, mondván annyi bevétellel könnyű. De honnan ez a sok bevétel?

Mi szeretünk kiszámítható közép- és hosszú távú tervekkel dolgozni. Utóbbi 2033-ig van érvényben. Éppen az átgondolt tervezés miatt ezeken a programokon még a Covid alatt sem kellett lényegesen változtatnunk. Ez biztonságot és számonkérhetőséget jelent, ami a kerületvezetés hitelességét jelentősen erősíti. Beért a munkánk gyümölcse: most aknázzuk ki azokat a komparatív (viszonylagos) előnyöket, amelyeket a rendszerváltozás után alakítottunk ki. Mit értek ez alatt? Harminc évvel ezelőtt kimondtuk, hogy egy település legfőbb funkciója a lakhatás biztosítása. Ennek érdekében a városfejlesztési intézkedésekkel nem csak teret adtunk a magánbefektetőknek, de hatalmas bérlakásépítési programba kezdtünk. Csak ebben a ciklusban 103 új önkormányzati lakás épült, húsz év alatt 735. A lakások 90 százaléka ma félkomfortos vagy ennél magasabb színvonalú, míg két évtizede pont fordítva volt. De az egész kép szempontjából fontos részlet az is, hogy olyan vállalkozásokat, cégeket igyekeztünk idevonzani, amelyek magas hozzáadott értékű munkát végeznek: például tervezőbázisokat, nemzetközi cégeket, bankközpontokat. Egy gazdasági kutatóintézet szerint minden 55. forint, amit Magyarországon megtermelnek, a Váci útról származik. Ehhez sok infrastrukturális beruházásra is szükség van. Mi ehhez a háttértámogatáshoz soroljuk nemcsak az utakat és a csatornázást, de az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztését is. Sorra építjük vagy újítjuk fel a gyermekintézményeinket, ősszel adjuk át az ország első smart óvodáját. Most korszerűsítettük a Göncöl utcai háziorvosi rendelő épületét, alkalmassá téve arra, hogy igény esetén bővíthessük. Legalább ilyen nagy hangsúlyt fektettünk a zöld fejlesztésekre is. Kevés hely van az országban, ahol építési telekből parkot alakítottak ki, ahogy mi tettük a Thurzó és a Vizafogó park esetében.

Ez mind szép, de a kérdés még mindig az, hogy miből?

Az iparűzési adót nem ide fizetik a cégek, hanem a fővárosnak. Ebből a forrásmegosztás révén részesülünk, de más kerületekhez képest rosszabb arányban, ezt minden lehetséges alkalommal szóvá is tettem a Fővárosi Közgyűlésben. A hozzánk hasonló nagyságú kerületek egymilliárddal is többet kapnak. Az ingatlanfejlesztések okán azonban jelentős bevételre teszünk szert az építményadóból, ami az idén eléri a 8 milliárd forintot.

Mennyit költenek évente fejlesztésre?

Ebben a ciklusban azt vállaltuk, hogy a bevételek 15 százalékát beruházásokra fordítjuk. Az Angyal-Zöld Programunk, amely az utak, a zöldterületek és parkolás büdzséjét foglalja magába, ebben a ciklusban 17 milliárd forintot vitt el. Ennek a fele a fejlesztés, fele a működtetés. Egy parkot vagy egy intézményt nem csupán létrehozni költséges, de fenntartani és működtetni, programmal megtölteni is. Gördülő tervezéssel valósítjuk meg a tíz éves intézményfelújítási programot, amelyet 2-3 évente felülvizsgálunk és az igényekhez igazítjuk. Így értük el, hogy az elmúlt évtizedekben összesen 50 ezer lakás újult meg közel 8 milliárd forint értékben 4 milliárd forintos önkormányzati támogatással.

Nem tart attól, hogy egy nap arra ébred, a kormány egy éjszakai rendelettel megcsapolja ezt? A Margitszigetet is elvették a kerülettől, ahogy a fővárostól számos közteret, Gödtől pedig az akkugyár bevételét.

Sajnos bármi lehetséges. De bízom benne, hogy van azért valamiféle korlát. Az alaptörvényből mindenesetre kikerült, hogy az önkormányzás az ott élők közösségének jogosultsága. Egyre szűkebb lehetőség van különböző döntések jogi megtámadására is. Az önkormányzatokra mind inkább saját döntéseinek végrehajtójaként tekint a kormány, egyfajta alattvalót lát bennük. A kérdésben jelzett egyedi döntések, amelyek legkevésbé sem kompatibilisek az Európai Önkormányzati Chartával, minden különösebb magyarázkodás nélkül meghozhatóak.

A kerület nem csupán élen jár a bérlakásépítésben, de egyedülállóként passzív házakat építenek. Miért tartják a bérlakásépítést annyira fontosnak?

Egy baloldali értékrendű önkormányzat nem teheti meg, hogy a lakhatás ügyével nem foglalkozik. A bérlakás-privatizáció után egy meglehetősen leromlott állapotú lakásállomány maradt ránk. Tíz elemből álló programot dolgoztunk ki, amelynek része többek között az építés, a felújítás. Ennek köszönhetően ma már 5600 önkormányzati bérlemény van a kerületben, ami a városrész lakásállományának 7,5 százaléka. Nagy gond, hogy nincs országos bérlakásprogram. Ahogy koherens állami energetikai korszerűsítési terv sincs. Mi 2012 óta energiatudatosan építünk és újítunk fel minden épületet, azóta csak passzív bérházat építünk. Nálunk nem az energiaválság kényszerítette ki a ledes izzók használatát, a nyílászárcserét, a szigetelést, vagy az energiatakarékossági intézkedéseket. Ezeket jóval korábban bevezettük. A válság csak felpörgette ezt. Ennek köszönhetően ma feleannyi gázt, 32 százalékkal kevesebb távhőt, 16 százalékkal kevesebb áramot használunk, ezzel együtt az energiaszámlánk háromszor akkora. De fontosnak tartjuk a szociális támogatási rendszer fenntartását is. Tavaly 117 ezer alkalommal kértek valamilyen támogatást a kerülettől, holott 2015 óta egy fillért se kapnak az önkormányzatok erre. Hasonlóan gondolkodunk az egészségüggyel kapcsolatban is, mi indítottunk elsőként önkormányzati CT-MR programot, amelyet azután főváros is átvett.

Mini-Dubaj ügyében elkerülhetetlennek tűnik az összecsapás a kormánnyal. Az új negyedhez kiszemelt rákosrendezői terület jogilag Zuglóhoz tartozik, de a XIII. kerülettel határos, így a fejlesztés hatásai itt is érezhetőek lesznek. Egyeztettek már az ügyben?

Az egész városra hatással lesz. Már az ügy kipattanásakor a partnerséget hiányoltam. Akkor az volt a válasz, hogy a szerződés aláírása után egyeztetünk. Már aláírták, de az egyeztetés még várat magára.

Sokan vitatják a fővárosi kikötőket átrendező építési szabályzat módosítását. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint ez csak a XIII. kerületnek jó. Nem lehetett volna másként rendezni a bulihajó kérdést?

Nem fogok a sajtón keresztül üzengetni. A Fővárosi Közgyűlés döntött az ügyben. Május végéig felállítanak egy bizottságot, amely majd kidolgozza a részleteket. A főként lakóházakkal határolt újlipótvárosi partszakaszon 25 kikötőhely volt eddig, amelyek egyenként 3 hajót fogadhattak. Ez túl sok, különös tekintettel a hétvégente innen induló és érkező napi 60 bulihajóra. Ezt a nyomást enyhíti most a szabályzat módosítása.

A nyolcadik ciklusát kezdi el, ha győz. Mit lehet még ígérni ennyi év után?

Készítettünk egy programfüzetet, amelyben a jelenlegi ciklus ígéreteinek teljesítéséről szóló beszámoló mellett 13 területen teszünk a csapatommal együtt választási ígéreteket. A 35 év alatti házasok családalapító támogatása, egy kamasz játszótér kialakítása, az idősek klubhálózatának fejlesztése, a szociális támogatások körének bővítése mellett vállaljuk ezer új fa ültetését, egy új közpark kialakítását, új járda-takarítógépek beszerzését, a térfigyelő kamerarendszer bővítését, évi 100 bérlakásra pályázat kiírását, intézményi fejlesztéseket, új háziorvosi rendelőt….

Itt talán meg is állhatunk a felsorolásban. Meddig folytatná még? Mikor lesz elég a polgármesterségből?

Mindig a következő meccset kell megnyerni.