A németeknél is próbálkoztak az orosz hackerek, de a berlini vezetés teljesen máshogy reagált, mint a Szijjártó-féle külügy

Az Orbán-kormány külügyének levelezését ért orosz hackertámadás önmagában valóban nem számít egyedi esetnek, az viszont már jóval egyedibbé teszi, ahogy a Szijjártó Péter vezette külügy a történtekre reagált. A 444 most arról írt, hogy az oroszok próbálkoztak Németországban is, de ott más következménye lett a dolognak.

Mint ismert, Szabó Hedvig altábornyagy korábban nyilvánosságra hozott levelében egyebek közt a következő állt: „Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT28 (orosz, GRU) és APT29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”

Május elején aztán a Politico arról írt, hogy épp az említett APT28 Olaf Scholz német kancellár pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen hajtott végre kibertámadást, melynek keretében a Microsoft Outlook sebezhetőségét kihasználva, a „felhasználó beavatkozása nélkül” szívtak le adatokat. Ez a lépés sem volt egyedi, Csehországban szintén az Outlook sebezhetőségét használták ki, de korábban hasonló rosszindulatú tevékenységet jeleztek Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban is, ezen ügyeknek a részleteiről azonban nem szól a beszámoló. Arról viszont igen, hogy a német kormány határozottan és nyilvánosan reagált a támadásra: Annalena Baerbock német külügyminiszter behívatta a berlini orosz nagykövetet, majd hazahívta saját moszkvai nagykövetét konzultációra.

A német diplomácia vezetője a témában úgy fogalmazott: – Ez teljesen tűrhetetlen és elfogadhatatlan, és ennek következményei lesznek. A 444 megjegyzi, hogy Szijjártó Péterrel ellentétben a szavait nem az esetről tudósító újságíróknak, hanem az orosz titkosszolgálatoknak és rajtuk keresztül az orosz államnak üzente. A cseh esettel kapcsolatban a lap szintén megemlíti, hogy a cseh külügyminiszter szintén bekérette annak idején az orosz nagykövetet és közleményt adott ki. „[Csehország] határozottan elítéli az orosz állami irányítás alatt álló APT28 nevű szereplő tevékenységét, amely hosszú távú kiber-kémkedési kampányt folytat az európai országokban” - jelezték. A két ügy nyomán a NATO és az EU is elítélő közleményt adott ki. Az erről szóló határozatokat szép csendben az Orbán-kormány is megszavazta, nem téve említést arról, hogy ugyanez az orosz állami titkosszolgálat támadta meg a magyar külügyet is.

Ehhez képest Szijjártó Péter nem a kibertámadás tényén háborodott fel, hanem azon, hogy ez kiderült és a sajtó beszámolt róla.

Az ügyben természetesen az ellenzék sem maradt néma. Magyar Péter Facebook-bejegyzésben szólította fel a külgazdasági és külügyminisztert lemondásra. Szerinte Szijjártó Péternek fogalma sincs a saját minisztériuma biztonsági előírásairól, s arról, hogy a magyar titkosszolgálati vezetők által javasolt új, védett informatikai rendszer kiépítése a mai napig nem történt meg, úgy vélekedett, olyan ez, mintha a betörő a nyitott ablakon át jött volna be és miután kirámolta a házat, a tulajdonos továbbra is nyitva hagyja az ablakot. „Miniszter Úr, véletlenül maradt nyitva az ablak, vagy esetleg szándékosan?” - tette fel a kérdést. Majd úgy fogalmazott: „Amennyiben a TISZA Párt felhatalmazást kap a magyar emberektől, haladéktalanul kivizsgáljuk az eddigi talán legnagyobb nemzetbiztonsági botrány minden részletét és minden felelőssel szemben eljárást kezdeményezünk. Miniszter Úr, ne az oknyomozó újságírókat fenyegesse, hanem vállalja a felelősséget és haladéktalanul mondjon le!”

Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke és korábbi miniszterelnök-jelölt egy lépéssel tovább ment: a kormánypárti Hír TV-nek nyilatkozva, amikor az Orbán-kormány szuverenitásvédelminek nevezett hivatalának kampányjelentéséről esett szó, a politikus úgy fogalmazott: „A Szuverenitásvédelmi Hatóságnak óriási feladata lenne az, hogy egy olyan külügyminisztert börtönbe csukasson, aki tudott arról, hogy az orosz hackerek ki-be mozognak a minisztériumában, és mégis elfogadott az oroszoktól egy kitüntetést.”