Szívességi gyilkosság volt Fenyő János kivégzése?

Bár Fenyő János 1998-as meggyilkolása ügyében a  Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletével Gyárfás Tamást bűnösnek mondta ki bűnsegédként és 7 év végrehajtandó szabadságvesztésre, s a többszörösen büntetett Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, a Magyar Narancs legutóbbi számában megjelent, a per nyomtatott iratait elemző cikk Gyárfás Tamás ügyvédjének, Zamecsnik Péternek az állításait támasztják alá, amely szerint téves ítélet született.

Az elsőfokú ítélet fő bizonyítékai a más ügy miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő Portik által készített, a Gyárfással folytatott beszélgetéseiről készített hangfelvételeken alapulnak. A lap szerint a vallomásaiban Portik többször is elmondta, hogy rendőrségi megbízásnak tett eleget: csikarjon ki Gyárfásból egy elismerést, egy helyeslést. Több tucatszor visszatérő téma a felvételeken: segítettem neked a Fenyő-ügyben, ismerjed ezt most el és segíts nekem. A bíróság a párbeszédek alapján azt állapította meg, hogy Gyárfás, mint tapasztalt kommunikátor, óvatosan és tudatosan építette fel a válaszait, manipulálta Portikot, de a felvételeken „az egyik fél váltig állította, hogy a másik megbízta őt egy gyilkosság megszervezésével, a másik viszont azt erősítgeti, hogy ilyesmi nem történt”.

Senki által nem vitatott, kétségtelen tény az, hogy Gyárfás soha nem adott pénzt vagy anyagi ellenszolgáltatást Portiknak. Tehát Fenyő János megölése »szívességi gyilkosság« volt, nem pedig bérgyilkosság – olvasható a cikkben, amely felveti, hogy a Fővárosi Törvényszék azt sem vizsgálta, hogy a vádlott fizetett-e vagy sem a cselekményért, arra hivatkozva, hogy vád hiányában a bíróságnak ezt nem is kellett vizsgálnia.

Ugyancsak döntő bizonyíték az ítélet szerint, hogy Gyárfás nem felbujtó, hanem bűnsegéd volt, mivel a gyilkosság ötlete valójában Portiktól származott, Gyárfás azonban úgymond elfogadta és „pszichikailag támogatta” Portiknak azt a javaslatát, hogy végezni kell Fenyővell. Az ítélet szerint az elfogadás aktusa ahhoz a pillanathoz köthető, amikor Portik kérdésére, amely így hangzott: „Szétbasszuk?, Gyárfás az elfogadás jeleként széttárta a karját és bólintott.” Ehhez képest – állítja a Magyar Narancs – egyetlen Portik–Gyárfás párbeszéd hangfelvételén sem fordul elő, és a bíró nyilván figyelmetlenségből két létező párbeszéd mondatait szerkesztette egybe.

Amnint arról a Népszava is beszámolt a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélet ellen az ügyész – Gyárfás Tamás felbujtói minőségének megállapításáért, továbbá mindkét terhelttel szemben a büntetések súlyosbításáért – fellebbezett. Gyárfás Tamás és védője felmentésért, míg Portik Tamás és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbezett.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után az eljáró törvényszék elutasította az ügyészség Gyárfás Tamás letartóztatására irányuló indítványát. Az már csak májusban derült ki, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, egyben indítványozta Gyárfás Tamás letartóztatásának elrendelését az ítélőtábla ügydöntő határozatának kihirdetéséig.

A médiavállalkozó Fenyő Jánost, a tízmilliárdos értékű Vico cégbirodalom tulajdonosát 1998. február 11-én este fél hat után lőtték le, amint a Mercedesében ült Budapesten a Margit körút 4. szám előtti autóforgalomban egy piros lámpánál. Gyilkosa egy Mitsubishiből szállt ki és nyitott tüzet a 43 éves férfira egy Agram 2000 típusú gépfegyverrel. A tizenegy golyóból négy talált, Fenyő János a helyszínen életét vesztette. Ez volt a magyar alvilág háborújának legnagyobb visszhangot kiváltó gyilkossága, az ügyben indított nyomozás azonban éveken át nem vezetett eredményre, így az aktát 2002. február 5-én lezárták, és csak 2005-ben nyitották meg újra Fenyő János pszichológusának, Perczel Tamásnak az egy évvel korábban videón rögzített vallomása alapján. Perczel Tamás a páciense ellenségei között említette Gyárfás Tamást. A gyilkosság végrehajtásával Jozef Rohácot csak hat évvel később, 2011-ben gyanúsították meg egy DNS-minta alapján, amelyet a merénylet helyszínén eldobott sapkán hagyott.

A gyilkosság miatt 2017-ben Jozef Roháčot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de ekkor még nem derült ki, ki volt a megbízó. Gyárfás Tamást ezzel 2018-ban gyanúsították meg, ellene és Portik Tamás ellen 2019-ben emeltek vádat.