2004-ben 350 ezer, 2014-ben egymillió, 2024-ben pedig 2,4 millió – mi az? Lehetne egy inflációs trendvonal a magyar hétköznapokból – mondjuk az átlagos négyzetméterár Budapesten az V. kerületben, vagy Siófok-külsőn –, de ezúttal sokkal távolabbi vidéken járunk: a fenti adatsor az Izlandra látogató turisták számát jelöli. A szigeten, amely nagyjából 10 százalékkal nagyobb Magyarországnál – bár ez így kissé csalóka, az ország belseje nagyrészt terméketlen sziklasivatag –, hivatalosan mintegy 350 ezren élnek, ehhez kell arányítani a vendégforgalmat. Amúgy meg bármi is a viszonyítási alap, a növekedés tempója szédítő. Amíg a globális turizmus alig bővült ugyanezen idő alatt – az utazók száma 2004-ben 763 millió, 2014-ben 1,14 milliárd, tavaly pedig 960 millió volt a világban –, Izland vendégeinek a száma meghétszereződött. Az idegenforgalmi szektor jelenleg az izlandi munkahelyek 15 százalékát, illetve a GDP 8 százalékát adja, és még bőven van benne növekedési tartalék.
- Húsz évvel ezelőtt még csak a nyár számított idegenforgalmi szezonnak, nagyjából június közepétől augusztus végéig. Aztán volt egy időszak, amikor már a tavasz meg a nyár is, 2016 óta pedig, amikortól trenddé vált, hogy a trópusi dél-ázsiai országokból jönnek Izlandra télen, egész évben szezon van – fejtegeti a Reykjavíkben élő, nagyobbrészt beutazó turizmussal foglalkozó Bajomi-Lázár Dávid, a mintegy 750 izlandi magyar egyike. Azóta hagyományosan januárban vannak a legkevesebben (mint ahogy a legtöbb európai turisztikai célpont esetében), valamint április végén és májusban – pedig ez utóbbi a szakértők szerint az egyik legjobb időszak: már tavaszias az idő, de még nem zsúfolt minden szállás és látnivaló. A legfőbb vonzerő a semmivel sem összehasonlítható izlandi táj vízesésekkel, gejzírekkel, szakadékokkal, vulkánokkal, gleccserekkel, meg egyre inkább az északi fény: utóbbira fő szabály szerint ősztől tavaszig lehet számítani, emiatt ideális szezonhosszabbító látványosság.
Izland sosem olcsó, ezt érdemes számításba venni, ha itteni utazást tervezünk.
Amikor az utolsó McDonald’s 2009-ben bezárt (az egy külön sztori, hogy miért; az izlandi gazdaságot különösen erősen megcsapta a 2008-09-es válság), átszámítva 5,29 dollárba került egy Big Mac; ugyanabban az évben Norvégia számított Európában a legdrágább országnak a maga 5,78 dolláros árával. Magyar szemmel nézve tehát viszonylag drágán kapunk kifejezetten magas minőségű árukat és szolgáltatásokat. A hazai árakhoz képest átlagosan kétszeres szorzóval lehet számolni, de szeptember és május között jellemzően azért olcsóbban jövünk ki, mint a május és szeptember közötti főszezonban. Hogy mégis hogyan lehet spórolni, az egy szinte kizárólag repülőgépen megközelíthető ország esetében fogós kérdésnek tűnik, de azért van rá válasz. Vidéken léteznek közös fürdőszobás guesthouse-ok; ezek lényegesen barátibb árakkal dolgoznak, mint a saját fürdőszobás hotelek. Hosszabb – és időben elkezdett – kereséssel az Airbnb-n is ki lehet fogni egész jó ajánlatokat, akár a 100 euró/éj körüli ársávban is. Nagyjából ugyanez igaz a repülésre: május-júniusban főszezoni jegyeket is kínál még a Wizz Air 40-50 ezer forintért (egy főre, oda-vissza).
Bajomi-Lázár Dávid szerint az autóbérlésen nem érdemes takarékoskodni, és főleg nem úgy, hogy télen kis autót kölcsönzünk: - A téli időszakban egyénileg vezetni – specifikus, izlandi téli vezetési tapasztalat nélkül – veszélyes; ha téli országjárásra megyünk, mindenképpen engedéllyel rendelkező helyi szolgáltató programjaira/kirándulásaira érdemes benevezni. Nyáron viszont – ez személyes tapasztalat – egyénileg is bekalandozható az ország. Az ideális kombó, ha 3-4 napot a fővárosra szánunk (ehhez nem feltétlenül kell autó, sőt még tömegközlekedés sem, a város gyalog vagy bérelt kerékpárral is bejárható), és utána még egy hetet a „vidékre”, autóbérléssel. Az utak jó minőségűek, de kanyargósak, és a táj is nehezen belátható: fontos észben tartani, hogy csak kijelölt parkolóban álljunk meg, a kölcsönautóval ne térjünk le a kiépített útvonalakról, mert Izlandon a „terep” szó nem egészen azt jelenti, mint nálunk, és pillanatok alatt kárt tehetünk a kocsiban, meg magunkban is.
- Izlandon a vidéki látnivalókat nem egyszerű elsőre megtalálni. Sokan, akik először vannak a szigeten, elmennek a legszebb helyek mellett, ezért érdemes első alkalommal utazási iroda programjára menni. Hosszú hétvégére Reykjavíkben célszerű megszállni, és onnan menni egész napos kirándulásokra. Egy hetes vagy ennél hosszabb program esetén – nem télen – a nagy izlandi körutazás a nyerő – teszi hozzá a saját megfejtését Bajomi-Lázár Dávid.
Ha a szervezett turizmus kínálatából válogatunk, és a pénz nem (annyira) számít, a felső polcon a terepjárós gleccser- és jégbarlangtúrák vannak, mindkettő mélyen zsebbenyúlós kategória. (A gleccserekre amúgy nem célszerű amatőrként magányosan rámerészkedni, mert könnyen ott ragadhat az ember, és ha menteni kell, gyorsan kiderül, hogy a legális verzió nem is lett volna annyira drága.) De ha költséghatékonyan szeretnénk maradandó élményeket gyűjteni, sokkal jobb választás a gyakorlatilag minden településen elérhető termálfürdő, meg a természet – utóbbi, ha már odaértünk, ingyen van. Kőbe vésett szabály ugyanakkor, hogy lakókocsival tilos vadkempingezni. – Sátorral helyenként szabad, de egyrészt erre is rengeteg megkötés van, másrészt a változékony időjárás miatt kifejezetten nem ajánljuk a sátrazást, még kempingben sem, vadon meg pláne nem – hangsúlyozza a szakember. Szállásfoglaláshoz a Booking.com-ot, autóbérléshez közvetlenül a helyi szolgáltatókat ajánlja honfitársunk. Szerinte klasszikus turistacsapdából Izlandon kevés akad, de azért aki utánajár, az talál: ilyen lehet például a sarki fény keresésére hajóval menni: - A sarki fény az időjárás függvényében látható vagy nem látható a sziget különböző pontjairól, és egy hajó közel sem olyan mozgékony, mint egy autó vagy egy busz – ráadásul a fedélzeten nagyon hideg van.
A magyar vendégeket kiemelten foglalkoztatja Izland kapcsán a gasztronómia – okkal, mert a helyi konyha csúcsminőségű alapanyagokkal dolgozik, miközben számunkra úgy egzotikus, hogy azért nagyon is élvezhető.
A garantáltan szabad tartásból származó izlandi bárány és a hal a világon a legjobbak közé tartozik, akárcsak a marhahús, amit leginkább extra színvonalas sajtburger formájában fogyasztanak. A csapvíz mindenütt iható és finom. Természetes vizekből viszont csak akkor célszerű inni, ha nincsenek birkák vagy más állatok a közelben. És még akkor is hasznos előtte megszagolni/megízlelni, mert – ahogyan azt a saját kárunkon megtanultuk – a szabadban nagyon könnyű magas ásványianyag-tartalmú, élvezhetetlen termálvizekbe botlani.
A jól sikerült izlandi nyaralás kulcsa a megfelelő öltözködés.
- Abból kell kiindulni, hogy mindig változékony idő várható, vagyis bármikor – nyáron is – lehet bármilyen időjárás, egy napon belül is több fordulattal. Télen viszont nincs olyan hideg, mint sokan gondolják: 0 fok körüli az átlaghőmérséklet. Nyáron 16 fok a jellemző napi csúcshőmérséklet, igaz, napos, szélcsendes időben ezt nagyjából 8 fokkal melegebbnek érezzük. Egyszóval nem kell aggódni miatta, csak fel kell rá készülni. Én húsz éve idegenvezetek itt, és eddig szinte mindenki azt mondta, hogy jobb idő volt, mint amire számított – teszi hozzá Bajomi-Lázár Dávid.
Ami egyértelműen a mérleg pozitív serpenyőjében van: Izlandon nincsenek veszélyes állatok. Itt nem fog megharapni a kígyó (a faunából teljességgel hiányoznak a hüllők és a kétéltűek), megtámadni a medve (nincs se medve, se farkas), egzotikus betegségekkel megfertőzni valamilyen csípős ízeltlábú (a vért szívó szúnyog gyakorlatilag nem létezik, és a kullancs sem része a helyi állatvilágnak). Ha betartjuk a játékszabályokat, a természet szépségeit a máshol megszokott hétköznapi kockázatok nélkül élvezhetjük. Igaz ez a napsütésre is: nyáron szükség van napszemüvegre és fényvédő krémre de a maximális UV-index 5, az átlagos pedig 3 egy nyári napon a déli órákban – ugyanez Spanyolországban inkább 7-8 körül alakul.
A szabadban fürdéssel viszont jobb óvatosnak lenni. A tengerben Reykjavíknél lehet fürödni, de máshol – a veszélyes áramlatok, az időnként váratlan erejű hullámzás és a magas partokról lezúduló sziklák miatt miatt – nem annyira. A tavakban pár helyen szintén szabad, bár nem szokás. De tóban/tengerben úszni a világ országainak többségében lehet – ellenben százharminc forró, 38 fokos termálfürdő között válogatni, csak Izlandon.