Magyarország;infláció;árcsökkenés;május;2024;

Csökkentek az árak Magyarországon, mégis gyorsult az infláció

Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek az árak májusban, mégis négy százalékra emelkedett a 12 havi inflációs mutató. Ez azt jelenti, hogy második hónapja emelkedik az éves árindex.

Várható volt, hogy zavarba ejtő inflációs adatot közöl májusról a KSH, és ez be is következett, májusban a fogyasztói árak ugyanis átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ugyanakkor az éves inflációs adat – az alacsony bázis miatt – 4 százalékra emelkedett az áprilisi 3,7 százalékról. A 12 havi inflációs adat márciusban érte el a mélypontját, akkor 3,6 százalékot márt a KSH, a mostani egyhavi árcsökkenés ellenére emelkedett az inflációs mutató. A 4 százalékos éves ütem még ahhoz képest is jó adat, hogy az elemzők átlagosan 4,2 százalékos 12 havi pénzromlást vártak májusra – a Portfolio elemzői felmérése szerint.

Havi szinten az árak utoljára tavaly decemberben csökkentek, akkor 0,3 százalékos egyhavi árcsökkenést mért a KSH,  vagyis a mostani eredmény nem példátlan a közelmúltban sem.

A KSH közleménye szerint az elmúlt egy évben alig 1 százalékkal drágultak az élelmiszerek, igaz ezen belül a cukor 29,6, a csokoládé és kakaó 9,8, a gyümölcs- és zöldségfélék 9,5, a büféáruké 8,8, a sertéshúsé 8,6, százalékkal drágultak. Sok minden olcsóbb lett: a tojás ára 22,0, a liszté 19,6, a tejtermékeké 11,6, a száraztésztáé 10,6, a tejé, valamint a kenyéré 9,0–9,0, a sajté 7,4, a baromfihúsé 6,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal. háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalék kal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,6 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 4,8 nőt.

Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Ehhez képest az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül a száraztészta 1,6, a gyümölcs- és zöldséglé 1,3, a péksütemények 0,8, a párizsi és kolbász 0,7, a csokoládé és kakaó 0,6 százalékkal többe, a tojás 1,8, az étolaj 0,8, a tej 0,7, a kávé 0,5 százalékkal kevesebbe került. A legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások ára nőtt, ezen belül a belföldi üdülésé 3,4, a társasházi közös költség 1,0, a járműjavítás és -karbantartás díja 0,9 százalékkal. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – legalább is a KSH sajátos módszertana szerint, ugyanis az energiaárak 2020 őszi drasztikus áremelések óta nem változtak.. A járműüzemanyagok ára 4,4 százalékkal esett a kormányzati beavatkozásnak köszönhetően,  és ez az a tétel amely le tudta húzni az egyhavi árindexet. 

Az inflációs képet a vártnál kedvezőbb májusi adat nem rajzolta át

Így értékelt Balog-Béki Márta, az MBH Bank cég szenior tőkepiaci elemzője, aki továbbra is 4,1 százalékos éves drágulást vár.

Bár továbbra is azt valószínűsíti, hogy év végére a májusi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki, de kevésbé tartja valószínűnek, hogy év végére 5 százalék fölé emelkedjen az index. A következő hónapokra előretekintve szerinte kulcskérdés, hogy hogyan alakul a szolgáltatások árindexe, itt arra számít, hogy lassul a drágulás. Hozzátette, a javuló belső kereslet is veszélyeztetheti az évközbeni dezinflációt, miközben a bázishatás is az árak emelkedésének irányába mutat. Összességében a jelenlegi inflációs előrejelzésükhöz képest a lefelé, azaz az alacsonyabb infláció irányába mutató kockázatokat erősebbnek látja.

Nagy János, az Erste Bank elemzője kevésbé optimista: a májusi négy százalék után a következő hónapokban 4-5 százalékos sávba várja az inflációt.

Szerinte rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság a második félévben mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. Összességében az év egészében zömmel 4-5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat vár. A bank elemzői szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba – 4 százalék alá - 2025-ben térhet vissza.